Rész
1 1| végetlenül~tágul ki, mint egy kék üvegharang,~a végtelenbe
2 1| alkonyat,~s a tág, nagy ég kék tűkörében~ sápadva látja
3 1| vágyom bőszen, esztelen. ~Kék szikra serked az ég peremén,~
4 1| lányka,~halvány nyakaddal, kék gyermekszemeddel,~ki, hogyha
5 1| rizsporok, körömkefék. ~Kék szappanok, illatszivattyúk~
6 1| habokkal~a táj felett a kék légóceán.~Egy pillanat -
7 1| megfagyott mezőket~karcolja éles, kék jégkörmivel. ~Fenyőszagú
8 1| kósza mozdony. ~Húsvét ~Már kék selyembe pompázik az égbolt,~
9 1| búsul egy vén, puszta fal. ~Kék, sárga színben ég a hevülő
10 1| s ők nekivágnak a kék végtelennek,~vérzik, vonaglik,
11 1| húr,~míg fönnröl a lágy, kék azúr~szelídeden simúlt elébem.~
12 1| megyek ki a körútra nyomba.~Kék és forró az éjszaka,~halk
13 1| csokrot adott egy férfinek~- kék ibolyát, örök szerelmet -~
14 1| Kék virágok közt~Hogy búsan
15 1| virágzó tarkaság. ~A szélbe kék virágok ingnak,~s én tőlük
16 1| én tőlük félve kérdezem:~"Kék lányszemek, kéklő virágok,~
17 1| felkelt-e már hű kedvesem?" ~A kék virágok integetnek:~"Most
18 2| valami víg tréfán nevet.~De kék szeme egyszerre elsötétül,~
19 2| reggel~rozsdás pénzt tettek kék szemére.~Azon a reggel~riadtan
20 2| szomorú-viola~és téglabarna és kék is, de halvány,~akár a színes
21 2| tovább, kis szöszke hajjal,~kék nyakkendővel menjetek tova,~
22 2| néz majd utánam könnyes, kék szemével.~ ~
23 2| nagy ijesztő szélmalom.~Kék hold cikázik a fehér tavon.~ ~
24 2| mélabús, merengő viola.~Csak kék szemében ismerek magamra,~
25 2| mélyen alszom,~rózsák között, kék fátyolokban arcom,~s ha
26 2| integetsz. ~Száraz bőrödből, kék eredből~a boldog ősz nyugalma
27 2| halavány.~A lámpatenger kék, beteg derűjét,~az őszi
28 2| ezüstharisnyába, aranycipőbe,~kék bársonyokba, és az ágy előtt~
29 2| udvarunk egén fönt~a sárga, kék és rózsaszínü léggömb.~Kip-kop,
30 2| tó! Az ég is mint a tó,~kék habja oly sejtelmesen inog.~
31 2| a poklokszülte éjen.~És kék szemed fekete lesz.~Hajad
32 4| szálltam egyre,~hajnalodó, kék táncterembe,~tiport rózsák
33 4| lidérc gyanánt~cikázott a kék csájaláng~és kialudt. ~A
34 4| én,~eléje gémberedtem én.~Kék ajkam bús imára nyílt,~és
35 4| hogy fehéren gömbölyül,~kék árnyait a szemei körül,~
36 9| út. ~Gyermekmennyország, kék, csudás,~lerokkanás és elmulás. ~
37 9| A küszöbön fiam. A szeme kék láng,~nagy szőke fej.~Álmos,
38 9| sárgálló dohány,~a füstje kék volt, halovány.~A fák alatt
39 9| A küszöbön fiam. A szeme kék láng.~Nagy szőke fej.~Álmos,
40 9| kis, röpködő kezével,~és kék szemét bandzsítva rám nyitotta.~
41 9| szakálla, szemöldje ezüstlött,~kék szeme mély-babonás fénnyel
42 10| parasztkendők csücskén,~jácintok kék feje, halavány kelvirág,~
43 11| parasztkendők csücskén,~jácintok kék feje, halavány kelvirág,~
44 12| szeretetről?~Láttátok-e arcát és kék szeme tündér-~fényét a sötétbe,
45 12| csókba fürödni.~Nézni a kék nefelejcset a szélben,~barna
46 12| tekint reám sok nyájas-enyhe kék szem.~Hallgatnak ők is,
47 12| az anyám paplanja, az a kék folt,~mint a vízfesték,
48 13| A múlt dalaiból~1 ~Kék ibolyát kerestem,~még fenn
49 13| szendergő vihar.~Üres levegő, kék ábránd a vágyam,~üres levegő
50 13| kedves, mint az aszfalt kék porát nyelt szőnyege,~és
51 13| végtelenség, ki a kapuig,~hol kék havon, dagadt, piros szemekkel,~
52 13| látja mindünk~üvegerünkben kék és piros vérrel?~Én, én
53 14| Magunk vagyunk,~ég a házunk.~Kék az ablakunk. ~1890 ~ ~
54 14| szerteszét~Az éj szagos, kék szőnyegét~S könnyezve véded
55 14| csipkém redőin a szűztiszta kék folt~azt hirdeté, hogy gazdag
56 14| mindenkoron.~Te född be kék selymeddel a porom. ~Akkor
57 14| ablakomba,~s bámultam a cikázó kék eget,~csak lóra vágytam,
58 14| szülőanyám. ~* ~A kályha gyomrán kék parázs szunyókál,~s virraszt
59 14| rajt ezüstlő~magasba lengő, kék sugáru füst jő,~az úton
60 14| összefutó háztetők között~kék utca nyíl a sápadt éjszakába,~
61 14| A vágy örökre visszavon~kék karjaidba, Lisszabon. ~13 ~
|