Rész
1 1| rám hull a végtelenség,~a fák, a lombok ezre eltemet.~
2 1| Hajlonganak a néma, tar fák,~nő az avar és a homály,~
3 1| titkokat beszéltek mind a fák,~te mosolyogva mondtad:
4 1| csipkés ruhába állanak a fák. ~A hazatérő félve, csöndesen
5 1| göngyölög,~szundítnak a kutyák a fák mögött,~sejtelmesen susognak
6 1| sejtelmesen susognak a sötét fák. ~És senki sem tud a ház
7 1| tócsákba fürdenek alant a fák,~a földön itt-ott van csak
8 1| szökőkút zöldes árja,~a nedv a fák izmos tagját bejárja,~mig
9 1| gond, ásitó bú,~a fehér fák közt a hó fú,~fázva zúg
10 1| Üllői-úti fák~Az ég legyen tivéletek,~
11 1| tivéletek,~ Üllői-úti fák.~Borítsa lombos fejetek~
12 1| ifjuság,~ Üllői-úti fák. ~Másoknak is így nyíljatok,~
13 1| nyíljatok,~ Üllői-úti fák.~Szívják az édes illatot,~
14 1| ifjuság,~ Üllői-úti fák. ~Haldoklik a sárgult határ,~
15 1| sárgult határ,~ Üllői-úti fák.~Nyugszik a kedvem napja
16 1| ifjuság?~Feleljetek, bús lombu fák,~ Üllői-úti fák.~
17 1| lombu fák,~ Üllői-úti fák.~
18 1| száll,~ rám ritkuló fák hajlanak. ~Nem nézek hátra,
19 1| kézszorítás~ illatlehellő fák alatt...~És vége lesz a
20 1| fájdalmat nem érezed." ~A fák susognak, a szellő belebben~
21 1| reggeli szélbe dalolnak a fák.~Oly bús ez a hajnali dalzene
22 1| reggeli szélbe dalolnak a fák...~ ~
23 2| pedig magamba mentem. ~A fák között egy éji ösvény,~amelyre
24 2| függöny furcsakék.~Távol a fák között egy tarka bolt áll,~
25 2| álmodva ballagok.~Levelük a fák az aszfaltra sírják,~és
26 2| barna színben,~a haldokló fák szörnyű kardala,~és tetszik
27 2| most az egész világ. ~A fák: ~Múlt este kezdődött a
28 2| szeret talán,~künn sárga fák közt járok lábadozva,~járni
29 4| Talán.~ A kerti fák alatt.~Az idegenek udvarán,~
30 4| neki.~Ó pesti udvar, pesti fák.~ És egyet inteni. ~
31 5| mint unokáját,~s mikor a fák, füvek se látták,~sürűn
32 8| Van kertem, a kertre rogyó fák~suttogva hajolnak utamra,~
33 9| Érezni a távol ködét.~A fák zúgnak: harmincöt év. ~Ki
34 9| Ezek a fák~Ezek a fák.~a fák, a fák.~
35 9| Ezek a fák~Ezek a fák.~a fák, a fák.~A napsugár
36 9| Ezek a fák~Ezek a fák.~a fák, a fák.~A napsugár felé,
37 9| fák~Ezek a fák.~a fák, a fák.~A napsugár felé, a tág~
38 9| lustán nyújtózkodnak át~a fák. ~Nincs vége-hossza, mindig
39 9| vége-hossza, mindig újra fák.~Zsibongva-élő összevisszaság~
40 9| völgybe le, a hegyre fel.~A fák. ~Meddig? Tovább.~Amerre
41 9| Amerre nézel, itt és ott, a fák.~Zsongítanak, altatva, mint
42 9| jönnek újra, rémszerűn, e fák. ~A fák.~Száz és ezer, fölebb-fölebb,
43 9| újra, rémszerűn, e fák. ~A fák.~Száz és ezer, fölebb-fölebb,
44 9| sok idegen, sok idegen.~A fák. ~A némaságba, indák, reszelős~
45 9| eszelős~rendben tovább a fák.~Ellenségesen, érthetetlenül~
46 9| mint a szem s a fül.~A fák. ~De mondd, mi ez?~Ez a
47 9| nyár után hogy véreznek a fák. ~Tündér Tihany, felelsz-e
48 9| szerteszéjjel.~Künn a fehér fák vártak, félve, halkkal,~
49 9| Zúgnak sötéten a kórházi fák. ~A hosszú úton könny van
50 9| füstje kékes, halovány.~A fák alatt egy kerti széken~alszik
51 9| füstje kék volt, halovány.~A fák alatt egy kerti széken~aludt
52 9| míg a villamos fut~a téli fák közt gyorsan és vigan.~Bámul
53 10| bivalyok.~Disznók. ~Csak a fák szépek nappal,~mik mindenütt
54 10| Fák beszéde~Pálma ~- Versben
55 11| Fák beszéde~Pálma ~- Versben
56 12| Jobb volna élni. Ámde túl a fák már~aranykezükkel intenek
57 14| a neved,~ujjongva zúgtak fák, galyak:~ne sírj szegény,
58 14| halkan~susognak a falun a fák,~nem hajt-e lelked kedvesedhez~
59 14| egybeolvad a sürűbe bent~ a fák szerelmes, nyári sóhajával. ~
|