Rész
1 1| egy furcsa hangulat,~mert látom, itten mind mulatnak,~
2 1| Álmodom talán?~Látom magam és elcsodálkozom,~
3 1| vézna árnyak légióit~ látom rohanni mindenütt. ~Tán
4 1| forog, s fut, rohan felém. ~Látom magam. Perc múlva fölkelek,~
5 1| búsan, társtalan?~S mint látom a híd-bolton álló~ huszéves
6 1| én koldus álmaimnak, ~már látom is hajlott, dacos fejed,~
7 1| ködbe sivít remegő kebele,~ó látom, a kert, fasor ébredez otthon,~
8 1| Tollam rohan bús sejtelemtől,~látom az éjszakán sirom.~Miért
9 2| És látom Őt, a Kisdedet~És látom
10 2| látom Őt, a Kisdedet~És látom Őt, a Kisdedet,~aki fehérlő
11 2| Hallom kacagni csöndesen,~s látom alvó fejét a mellén. ~Ő
12 2| csöndbe vacsorál...~Ilyenkor látom otthon s páholyában,~amint
13 2| látok ezer tűzpántlikát~és látom Őt - oly szenvedő és halvány -~
14 2| a szoknyáját letépi,~és látom Őt, Őt meztelen.~Én Istenem.~
15 2| szédül a tánc,~már utam se látom.~Szeretem a láncot én,~de
16 2| halála. ~Egyszerre látok. Látom az anyám.~Némán ül a szűz,
17 2| utcán szélbe leng a gáz.~Úgy látom őket. Szájuk fázva reszket.~
18 2| felhő-mezőnek~szélén gyakorta látom,~hogy gázol a homályon -~
19 4| És néha teljes fényben látom őket,~mind, a sírókat és
20 7| vagy, versekkel ünnepellek.~Látom fejed, figyelmes homlokod. ~
21 8| arcot a szemeimben.~És néha látom: hogy megy Ő az utcán~lógó
22 8| mondom: vége, vége.~És néha látom: hogy búsul magában~egy
23 9| ladik hasítja rengve. ~Ha látom is, nem látom én,~odaviszem
24 9| rengve. ~Ha látom is, nem látom én,~odaviszem az átkom én,~
25 9| az esti korzó. ~A holdat látom égni még,~s a régi még,
26 9| nem lehetek véletek,~s nem látom soha többé, ~hogy vési a
27 9| nézni kell a szépet,~csak én látom a múlt falára festve,~mi
28 9| tébolyogsz.~Tudván-tudod ezt. Látom arcodon.~Vigasztalásom eltolod
29 9| lát az aludva-szorongó.~Látom alakjaimat, kik a végtelen
30 10| tornyok vidám robbanását?~Mért látom a nőket, az alvó lányokat
31 10| is tudom, mi van velem.~Látom az órát.~Minden órát a világon,~
32 10| szóba, egy kézbe, úgy, mint látom és érzem,~s fölsorakoztatni
33 10| az éjfél süket partján, s látom~hatalmas bálvány-arcodat,
34 11| is tudom, mi van velem.~Látom az órát.~Minden órát a világon,~
35 11| szóba, egy kézbe, úgy, mint látom és érzem,~s fölsorakoztatni
36 11| az éjfél süket partján, s látom~hatalmas bálvány-arcodat,
37 12| hányszor eszembe jutsz, ha látom őt,~hosszú sörényed, langyos-lusta
38 12| is: a semmibe alélni,~már látom a partját csillámlani. ~
39 13| halkan szól a dal,~könnyezve látom, szép az élet,~és hogy szivem
40 13| táncukat még most is egyre látom,~elém lebegtek vészes szenvedéllyel. ~
41 13| Elmúlott a líra.~És rendbe látom életem sorát.~Úgy éldegélek,
42 13| vagytok pincék börtönén. ~És látom a kaján homályon át~bús
43 13| néha oda elmegyek. ~Nem látom őket, ők se engem.~
44 13| Sírszobor~Úgy látom őt, mint tiszta, enyhe hölgyet~
45 13| kieszelte,~s nem látta ezt,~de látom én most egy rövidke percre ~
46 13| Madártalan és lombtalan fa,~most látom én is az egykori fészket,~
47 14| tégedet.~Oly fakó sugárod...~Látom, szinte várod~ Boldog
48 14| Majd hogyha aggkoromban~látom e verseket,~szólok: "Mi
49 14| nyögve prüszköl. ~S már látom a zöld lámpást künn a ködben,~
50 14| öntüzében hervad el szivem,~s látom, mit építék régente, már
51 14| tehozzád futok, mint az árva,~látom, teérted zúg e vad tusa.~
52 14| elfog a fölséges borzalom.~Látom sötétbe torzult gyermekorcád,~
53 14| tüzet! ~Főmhöz kapok, már látom, itt nem áll más,~csupán
54 14| családi mécs. ~3 ~Mikor látom fakó eged?~A holdat a füzes
55 14| pengék és kupák zenéje,~ha látom az emlékeimbe Varsót. ~12 ~
|