Rész
1 1| kötözd be,~ontsd rám a holtak áldott balzsamát! ~A zagyva nyelv
2 2| doktor bácsi. ~ Áldott aranyember.~Világító, nyugodt
3 2| könnyezve, mereven,~imádkozó, áldott kezekkel~letörte én áldatlan
4 3| bizalmunk, a szilárd, az áldott,~ő gömbölyíti ki testté
5 4| küszöbünkre,~s megcsókolom az áldott, ősi fákat~és fáradottan,
6 4| vissza-visszasóhajt,~gyógyítva rebben áldott mosolyod,~s könnyel, virággal,
7 7| minden jó. Éhezni s enni jó,~áldott az éhség s áldott a cipó. ~
8 7| enni jó,~áldott az éhség s áldott a cipó. ~Szomjazni is jó,
9 8| másik azt mondotta: jó,~áldott halál, lágy takaró. ~Én
10 8| fénybe motoz az emeleten.~Áldott, aki a reggelt nékem adja,~
11 8| kezdenek. ~Áldottak ők. Áldott, ezerszer áldott~ e
12 8| Áldottak ők. Áldott, ezerszer áldott~ e decemberi deres virradat,~
13 8| kinek már semmi sem maradt.~Áldott mindenki, zokogok, kiáltok~
14 8| tiszta lázak zengő reggelén,~áldott a szívdobogtató és szürke
15 8| így még egész enyém,~s áldott a föld és áldott legyek
16 8| enyém,~s áldott a föld és áldott legyek én.~ ~
17 8| Áldott szegénység~Áldott szegénység,
18 8| Áldott szegénység~Áldott szegénység, te szelíd, te
19 9| az ő lelkétől vagyok áldott. ~Neki nem volt korán könnyezni,~
20 9| életünk s a sötét Budapestet. ~Áldott cigány-időm, áldott elektromosság,~
21 9| Budapestet. ~Áldott cigány-időm, áldott elektromosság,~mely mostan
22 9| aranyosra festve~jár.~Ó reggel, áldott, tiszta reggel,~kiáltozom,~
23 9| szépen, mi szép volt,~az áldott.~ ~
24 9| síma~mosollyal vérzett - áldott heroina -~sírtunk a ködben,
25 9| kiszakad egy-egy ősi jaj.~Áldott legyen az, aki átkozott
26 9| Légy áldott, régi hely~Légy áldott,
27 9| Légy áldott, régi hely~Légy áldott, régi hely,~légy áldott,
28 9| áldott, régi hely,~légy áldott, régi ház,~légy áldott,
29 9| légy áldott, régi ház,~légy áldott, régi tej,~légy áldott,
30 9| légy áldott, régi tej,~légy áldott, régi láz. ~Légy áldott,
31 9| áldott, régi láz. ~Légy áldott, régi zaj,~légy áldott,
32 9| Légy áldott, régi zaj,~légy áldott, régi csend,~mely mint egy
33 9| álmomba visszacseng. ~Légy áldott, régi hó,~légy áldott, régi
34 9| Légy áldott, régi hó,~légy áldott, régi hő,~te szívemet nyitó,~
35 9| te lelkem épitő. ~Légy áldott, régi bor,~légy áldott,
36 9| Légy áldott, régi bor,~légy áldott, régi seb,~a véres és bibor~
37 9| csóknál is édesebb. ~Légy áldott, régi lant~új búra régi
38 9| dicséri mind,~s a sírjuk tőle áldott,~babért gondol a szépapám,~
39 9| arcomat. ~Gyermekkorom, áldott gyermekkorom,~te hontalan,
40 10| főket, jó aggok kékerű,~áldott kezét, kisgyermekek csodás,~
41 10| leánya. ~Gyötörsz te is, áldott, s én mint gavallér,~sírva
42 11| leánya. ~Gyötörsz te is, áldott, s én mint gavallér,~sírva
43 12| én, lásd, nem hagylak el, áldott~s mint egykor a gyermek,
44 12| nekem sohasem inni~ áldott melledből eleget,~hogy tudjak
45 12| Forradalmár ~Itt jár közöttünk. Áldott, szende lélek.~Nagyon szelíd.
46 12| szemüvegemmel~Messze~lát már szemem, áldott ködökbe veszve. ~Tükrén~
47 13| és az aranyalma,~a vágyak áldott lakodalma,~pezsgők édesse,
48 13| aranyszemét,~te százszor áldott, százszor átkozott,~te szép
49 13| Aztán karba mondjuk,~éltében áldott,~holtában is áldott,~tiszta,
50 13| éltében áldott,~holtában is áldott,~tiszta, szemérmes,~mértékes,
51 14| kiáltok.~ Oh, tedd reám az áldott~Nehéz keresztet! ~2 ~A barátok,
52 14| kivánok,~csupán neked nem -~te áldott! ~Hímezzék útadat~a szende
53 14| most,~Mint egy fiatal anya áldott. ~Még nem tudod, mi nő ki
54 14| lelkemnek, tartó-gerendje,~s áldott zavarja, nyugtató kalandja,~
55 14| a lelkem felesége. Mária~áldott a földi nők közt. Mária~
|