Rész

 1    1|          ősfélelem legyűr,~a lég üres, kihalt a szó, a hang,~s
 2    1|        és az árva.~S a reszkető, üres gyönyörpohárba~piros bort
 3    1|                                  Üres erdőben~Üres narancserdőn
 4    1|                     Üres erdőben~Üres narancserdőn merengve~járok,
 5    1|          emlékezem az éjre,~     üres vágyódással tele,~egy céltalan
 6    1| emlékezel? ~Ma várod őt. S olyan üres vagy.~     Meredt szemedbe
 7    1|       bujdosók. ~Nyűtt tarsolyuk üres, szemük mogorva,~     a
 8    1|    láz-kinozta íny. ~A pusztaság üres, az égen semmi folt,~habozva
 9    1|        mélyébe soknak~kitárul az üres világ.~Az alkusz kínosan
10    1|          Majd látva redőtelen és üres ágyam,~könnyezve susogja:
11    1|            amerre járok:~egy-egy üres hely,~     egy friss sir-árok,~
12    1| homlokomra száll.~Hogyan, mulás, üres feledtség~győz itt az emberész
13    2|        fáj. Ledobja koszorúit,~s üres lesz a sok ócska kalyiba.~
14    2|          vér éneke~és minden oly üres és fekete.~Gyertyák gyúlnak
15    2|       Kihullt a kép már. A keret üres lett.~ ~
16    2|        megint?~Mit lát szemed az üres levegőbe?~Mit énekelsz?
17    4|      gyémánt-derütől,~és bámuló, üres üveg-szemével~          
18    4|        kezében,~és nesztelen egy üres székre ült.~ ~
19    4|                    az ember most üres szobában áll.~          
20    4|   Leégett gyertyák. Őszi csókok.~Üres kupák. Halotti ágyak. ~Mind
21    4|      elkopott arany diók,~a bús, üres ezüst diók,~szines gyertyák
22    4|         sorsát.~Micsoda gúnyfolt üres arcomon~e ragadozó, gazdátlan
23    4|    rablók,~          kitárom két üres kezem. ~A rablók sírnak
24    7|        kezemből égő cigarettám. ~Üres kezekkel mit akarjak?~Csak
25    8|          a borongóst,~     szíve üres, tarisznyájába bánat.~Hideglelős
26    8|         hol a fiuk lakott, ~s az üres ágyba keresik~eltávozott
27    8|         eltávozott kisfiukat,~az üres égbe keresik~az istent,
28    9|             A lelkem oly kihalt, üres~A lelkem oly kihalt, üres,~
29    9|        üres~A lelkem oly kihalt, üres,~mint éjjel a tükör. ~Holtan
30    9|          kép az éjszakában,~mint üres és furcsa szinpad, a szereplők
31   10|       felelsz.~Barátaiddal vagy. Üres a szobád.~Üres a lelkem.~
32   10| Barátaiddal vagy. Üres a szobád.~Üres a lelkem.~Nem látod arcomon
33   10|          izgága dühvel csapdosom üres~kezem. Jaj, jaj, én eszelős~
34   12|     teríték csupa pompa,~     de üres a pohár, a tál. ~Én, férfi,
35   12|     legyen. Ma már tehát egészen~üres, akár egy kipakolt börönd,~
36   12|   tornáival feledtesd. ~Hát légy üres te s könnyű,~könnyű, örökre-játszó,~
37   12|           minthogyha volna más, ~üres közönnyel. Még kacagni is
38   12|      hűtlenül elhágy. ~Még sincs üres szó ajkadon, és hazug~vigaszt
39   12|    kezembe rejtem,~s elnyúlok az üres sötétben,~a mélyen-áramló
40   13|                                  Üres órákban~Alkonytalan, homályos
41   13|        végtelen időbe olvad át. ~Üres vagyok. Átfog a semmiség.~
42   13|  lelkembe hintik hulló hamujok. ~Üres szobákat látok szerteszét,~
43   13|      soha...~Óh jaj, a lelkem ez üres szoba! ~1907 ~ ~
44   13|        szél már szendergő vihar.~Üres levegő, kék ábránd a vágyam,~
45   13|     levegő, kék ábránd a vágyam,~üres levegő szellőpalotám.~Én
46   13|            Mint két kiszáradott, üres kút~     tátong az éjbe
47   13|        lyukas és kong a korsó,~s üres a bölcső és koporsó.~Papír
48   14|        lágy fehérség~szitálja le üres porát.~Didergve járok ablakodnál~
49   14|    vérzik a kevély szív,~csak az üres forg mindenütt. ~Fölszínen
50   14|         bámul reánk még,~meredt, üres szemével éget,~amint nyugodtan
51   14|           ujsága a Pester Lloyd.~Üres percébe köt, hímez, varr,~
52   14|   Langyos, fehér a húsod,~szived üres és cinikus,~s álmos, meleg
53   14|          feketén.~És bámulok föl üres halszemekkel~az éj, az éj
54   14|           Hogy nyugodtan alhass,~üres legyen az alhas. ~Karinthynak ~