Rész
1 1| csak támolyogsz, mint a fény éji foltja~s kacag feléd
2 1| ásitó bolton nincs semmi fény.~Utamban a kétségbeesés
3 1| húnyjon el a sápadt, vaksi fény,~mely a homályos űr ölén
4 1| csak állok tétlen én,~a fény a tájon nagy csíkokba szétfolyt~
5 1| Vakítva lobban a kékszín, erős fény,~hajlékonyan odvába búj
6 1| helyet~s árnyat találok fény helyett -~lehet; de Pest,
7 1| haldoklik a nyár.~Beint a fény magányos, bús szobámba:~ "
8 1| testvérem volt a nap, arám a fény,~anyám az ég! ~Beszéljetek,
9 1| csak felétek. ~Ti vagytok a fény, én a föld pora,~ti lángokat
10 1| mindég imádtam azt, mi fény, mi csillag. ~Bús éjszakáimon,
11 1| balog,~s lehullanék én is, a fény hozója. ~S ti hirdetnétek,
12 2| arany olaj az árnyon,~és a fény folyó arany,~szerteömlő,
13 2| alakjuk,~melyet szorgos fény kimintáz.~Panoráma, esti
14 2| még mosolyog a rég letűnt fény,~de már nem úgy, mint hajdanán,~
15 2| légben,~virágos ágon kancsi fény ég.~Kis, ideges lányok kacagnak,~
16 2| röpülnek. ~Máskor rikító fény és sárgaság.~A tűz fölgyújtja
17 2| Ha egyet nézek, elfakul a fény~és ferdül a nap, mint a
18 2| sziklákat a patak.~Gyógyít a fény, a láng, a lég, a jég,~ha
19 2| holdfény,~a régi kiholt fény,~s lenn összesímul két alak~
20 4| másolja halvány képemet a fény. ~Csak Én! Csak Én! A Végtelen
21 4| Ősz lesz, tudom, biborló fény cikáz,~rőt esti láz.~Nagy
22 4| öblén~halkan szitál a tört fény,~ha jő az alkonyat,~s alélt
23 4| búcsúzva integet felém a fény.~Megyek: vonatja lettem
24 4| harag, a vadság~és szép a fény, és szép és szép a vér.~
25 4| ismeretlent. ~Hogy ott, ahol fény sincs és dal se, senki,~
26 5| evett. ~De ekkor este csupa fény lett,~rejtély, bűvészet,
27 7| Szomjazni is jó, s ha a fény zizeg,~meginni egy pohár
28 7| arcom mostan csupa-csupa fény,~az Isten karjaiba szálltam
29 8| farkasbogyókon~alszik a fény. ~Ah, jól siess. Szived
30 8| fekszem itten betegen.~Ágyamra fény cikáz,~bús villogását ismerem -~
31 9| holtan,~egy viola, egy fény a könnyes égen,~egy bárány,
32 9| lámpa,~a szivarom, a tűz, a fény. Meg én.~ ~
33 9| virrasztalak,~te sanda fény,~rozsdás salak,~mint az,
34 10| robotban, bár a fejünkben~fény van és értelem, szivünkben
35 10| Micsoda élet, micsoda fény és~micsoda díszlet, micsoda
36 12| nézz szét,~szemedben éles fény legyen a részvét,~úgy közeledj
37 12| hajolva körülötte csönd lett,~fény lett körülötte? Láttátok-e
38 12| Arra, hol~feltűn és~eltűn a~fény hona,~fény felé,~éj felé,~
39 12| feltűn és~eltűn a~fény hona,~fény felé,~éj felé,~Ilona,~Ilona. ~
40 12| tengerekről, ormokról vetül fény. ~Távol~nap tündököl neki
41 12| találkozóra.~Mindenünnen fény kiáltott,~fény sikoltott
42 12| Mindenünnen fény kiáltott,~fény sikoltott rám az úton,~mint
43 12| egy emlék, mint a múltból,~fény kiáltott, hogy megálljak,~
44 12| kiáltott, hogy megálljak,~fény kiáltott, hogy maradjak.~
45 12| tudott az éj aludni.~Annyi fény volt, annyi ember,~annyi
46 12| titka. ~Akárki is volt ő, de fény, de hő volt.~Mindenki tudta
47 13| fénybe reszket,~szemébe fény gyűl,~s még szebb a rózsás
48 13| vágyik,~és ő az élet és a fény maga. ~Kitárta gyenge karját
49 13| szürkületben.~Vár rá szelíden. A fény összerebben.~Seprőkkel,
50 14| olthatatlan~Lobban fel a fény újolag~S hull, hull a szikra
51 14| a hiú világ a boldog,~a fény, a pompa csak lepel,~hogy
52 14| tart örökké semmi ünnep,~a fény, a lávacsók kihalt.~Oltsuk
|