Rész
1 1| a kéjlány,~a durva nóta szól sikongva, mélán,~és a poros
2 1| varju károg,~s gúnyolva szól: "Jó éjszakát!"~ ~
3 1| Gyorstűz~Tűz! Szól a tiszt és mozdul a hadosztály,~
4 1| ráng a puskák tusa. ~Tűz! Szól ujólag és csorg a verejték,~
5 1| Tüzelnek. - Tűz! - S most szól: Elég! ~Leengedi a harcos
6 1| Mikes szól~Az éjszakába fellobog a
7 1| lobban.~Egy udvaron sípláda szól~s a fél ház vele búg, dalol,~
8 1| ék.~És a vendég, hogyha szól,~lopva, félve válaszol,~
9 1| kél fel,~távolból édesen szól a zene,~s néhány madár lefekvő
10 2| és az asszony.~S a rege szól: Sokat járt szoknyalesre,~
11 2| elálmodozom a búgó harangon. ~Hogy szól puhán a halkult, tompa hang,~
12 2| messze tájra,~igen, igen,~így szól a fuvola. ~Csak menni, menni,
13 2| fellegek: ~Ámen, ámen. ~A férfi szól: ~- Nézd, nyáron azt mondtam
14 2| életem szüretje. ~A nő szól: ~De én szeretlek, édes
15 2| hajat a szőke. ~A férfi szól: ~Makrancos munka, hogy
16 2| hull-hull a vér, a vér. ~A nő szól: ~Mit énekelsz? Kivel beszélsz
17 2| temetsz belém? ~A férfi szól: ~Én eltemettem, édesem,
18 2| elönt az esti láz. ~A nő szól: ~Pokoli éj.~Iszonyú, iszonyú.~
19 2| Iszonyú, iszonyú. ~A férfi szól: ~És most megint elémbe
20 2| kopog-kopog az ősz, meg ő. ~A nő szól: ~Ó jaj, te félsz,~kiről
21 2| kiről beszélsz? ~A férfi szól: ~Idézem őt.~Gonosz, hazug
22 2| végzet, kezében orsó. ~A nő szól: ~Beszélj, beszélj. ~A férfi
23 2| Beszélj, beszélj. ~A férfi szól: ~Ó, hogyha láttad volna
24 2| ezüst és arany... ~A nő szól: ~Csitt-csitt, elég,~mostan
25 2| közénk ül szótalan. ~A férfi szól: ~Te egy vagy azzal, ki
26 2| százszorzó, drága kagyló. ~A nő szól: ~Nézd őket itt... Míg várunk
27 2| is ölelkezünk. ~A férfi szól: ~Ez itt a korzó.~Itt egy
28 2| fölött veszekszenek. ~A nő szól: ~Én odamegyek és megkérem
29 2| életemre komoly koszorúd. ~A nő szól: ~Ne sírj, ne sírj. Ah,
30 2| őszi karnevál. ~A férfi szól: ~Boldog, pogány nő, boldog
31 9| hivatalokban~énrólam is szól egy agg-szürke lap.~Ó, fogcsikorgatás.
32 9| még egyszer: ifjuság? ~Nem szól a visszhang és szivem se
33 9| a visszhang és szivem se szól,~csak ők kacagnak még, a
34 10| túlrikoltanak mindent, úgy szól az én kétségbeesésem.~Ki
35 10| túlrikoltanak mindent, úgy szól az én kétségbeesésem.~ ~
36 11| túlrikoltanak mindent, úgy szól az én kétségbeesésem.~Ki
37 11| túlrikoltanak mindent, úgy szól az én kétségbeesésem.~ ~
38 12| egyforma és így senkihez se szól.~Ó Éva, Éva, régi, édes
39 12| a barátját meglökve így szól:~"Itt vér fog folyni nemsokára,
40 12| Medúza-valóság kő-iszonyatját,~s szól: "ez van", "ez nincsen",~"
41 12| fut az éjben,~vad telefon szól. ~És csönget az ajtón~az
42 12| felcsörömpöl,~és az alvóra szól a~harsány riasztó: "ébredj
43 13| de félek,~távolba halkan szól a dal,~könnyezve látom,
44 13| hogy mindörökkön~az ember szól s csak az ember az úr... ~
45 13| A kalap~Egy kalapról szól ez az ének~s e pár együgyű
46 14| hold világit,~csalogány szól a bokrok rejtekében...~Éjfélt
47 14| alkonyathoz~Szivem szivéből szól a dal~S remegve a homályba
48 14| Szeret-e?" Kérdezi a lány~És szól a hang a bércfalán~"Szeret,
49 14| a fütty, a trilla, nóta szól. ~Aranyos itt az árnysötét,~
50 14| indulatba jön,~csak németül szól: Jessus! Ach Gott!~Különben
51 14| olasz leánynak ~Mért nem szól az okarina?~Hogyha volna
|