Rész
1 1| egy átok. ~Benn várom az örök virágtavaszt,~ és dolgozom
2 1| darab fa,~s mégis nekem örök, sötét titok.~Vágynám bezúzni,
3 1| húz e nehéz kő,~mindent örök borúba látok,~él egy leány,
4 1| magyar bút~s száműzetésem örök keservét. ~Most zúg a gőzmén
5 1| a bú ciprusát,~higgyék, örök az ifjuság,~ Üllői-úti
6 1| férfinek~- kék ibolyát, örök szerelmet -~ aztán kevély
7 1| sápadt főm s fejem felett~örök tavaszt ragyog rám két szemed~
8 1| az ő hatalma zabolátlan, örök.~Ha nem hajolsz, ledönt,
9 2| egy percre megfogom, ami örök,~lepkéket, álmot, rémest,
10 3| örökre folyni örök körforgásban~ újhodni,
11 3| színkeverés, tánc és örök csere.~Lélekzeni parázsló
12 3| hullámokon, ködön megyünk, örök merészek.~A szél, a köd
13 3| valóságnál valódibb babona.~Örök pecsét, mély titkokat lezáró~
14 4| szent tüzet felétek,~én örök újra bújtó,~és kormos lámpagyújtó.~
15 4| helyütt csak éj, kisértetek,~örök homály, nem ismert, szörnyü
16 4| árnyak között~imádtam az örök ködöt~s a sírt, a sírt. ~
17 4| szerzetes,~csak festeném örök iniciálém.~ ~
18 4| a gondolat,~vágtatnak az örök kerékfogak. ~Csak azt tudom,
19 4| fejem felett,~s kitárom az örök egeknek~ örök-mezítlen
20 7| őszben,~szívükbe hordták az örök szerelmet,~s mindég holdfényben
21 7| gyermekek dadája,~a morfium az örök éjszaka. ~A nikotin zavart
22 7| titkuk,~mint átkomat és örök bánatom.~ ~
23 9| Úsztam.~Az elmúló folyón örök barázdát~húztam~s fülem
24 9| ünnep itt, ez a parázna~örök tenyészés és a tétova~ölelkezés
25 9| s úgy láttam őt is, mint örök hegyet,~vagy a napot, a
26 9| enyém,~megszülte nékem az örök csoda. ~Az életem hevert
27 9| szemed,~amelybe jóság és örök gyanú van.~Őrizd a csöndet
28 10| forog a titkos ajándék,~örök cserében, az enyém a tiéddel,~
29 10| utólszor.~Légy jó anyám, örök sötétség.~ ~
30 10| Mindig csak adnék, én, örök anya. ~Eperfa ~- Itt lakmároztál
31 11| utólszor.~Légy jó anyám, örök sötétség.~ ~
32 11| Mindig csak adnék, én, örök anya. ~Eperfa ~- Itt lakmároztál
33 12| láthatatlan bírói tábla,~örök, hatalmas ellenvélemény. ~
34 12| végre épited? ~Titokzatos, örök művésznő,~ ki ezt a
35 12| véle ő békésen éldegél.~Örök szerelme nem is fogy soha.~
36 12| nagyság,~roppant pogányság~örök igazza,~bamba tömegből visszahúzódó,~
37 12| görögtűz,~hétköznapon is örök ünnep.~Úgy járnak itt e
38 12| komor szemet el nem birom,~örök gyehenna lesz attól sirom,~
39 13| könny, fájdalom...~vizek, örök vizek! ~Hegyek, hegyek:~
40 13| magam tovább...~Hegyek, örök hegyek!~Tüzek, tüzek:~kerengő
41 13| mint a homok...~Tüzek, örök tüzek! ~1906 ~ ~
42 13| a napok rohannak,~ez az örök alkonytalan nap,~nincs vágya,
43 13| összedobban,~holt óriások örök szenvedélye~harsogva, sírva
44 13| sírva költözik beléje.~Örök derű, csapongó szenvedély,~
45 13| meredve,~viaszk-haloványság~örök pecsétjével~lezárva keményen,~
46 14| az ő hatalma zabolátlan, örök.~Ha nem hajolsz, kidönt,
47 14| más se nékünk,~mint egy örök, nagy temetés. ~Ábrándjainknak
48 14| sötét fenéket.~Csak víz. Örök víz. Változatlan.~ Hát
|