Rész

 1    1| lámpafény, oly szép vagy, méla, halvány,~mint a beteg ajkán a bús
 2    1|    csonka, tört~s az elmulásnak halvány áldozatja,~amelyre bátran
 3    1|   gyászmenet jő, s a sötét uton~halvány ajakkal vészkürtjét fuvom.~
 4    1|    mondotok remegve majd nekem,~halvány körülállók, látván csodálva,~
 5    1|         asszony,~     a vérivó, halvány, szelíd,~ki szép szavával
 6    1|       tovább haladtam~s ő nézte halvány lámpafénynél,~     mint
 7    1|    kereslek, rózsakeblü lányka,~halvány nyakaddal, kék gyermekszemeddel,~
 8    1|        Téli alkony~Aranylanak a halvány ablakok...~Küzd a sugár
 9    1|      tán e vén akáchoz~hajtotta halvány és finom fejét. ~A zizzenő
10    1|         leánya,~     te gyenge, halvány hóvirág!~Nézlek soká, búsan
11    2|         paplanomra~nagynéha egy halvány, szelíd virág.~Rá gondolok,
12    2|        téglabarna és kék is, de halvány,~akár a színes kapuablak
13    2|      látom Őt - oly szenvedő és halvány -~a padlásunk derengő rejtekén,~
14    2|     újhold - oly vézna, furcsa, halvány -~olyan, mint egy arcél.
15    2|         hívok újra vissza,~mint halvány lángnál bomló spiritiszta~
16    4|          S száz alakban~másolja halvány képemet a fény. ~Csak Én!
17    4|         korhely jött, bús arcú, halvány,~már véget ért a vad tivornya,~
18    4|      asszonyok.~Csábítva ring a halvány primadonna,~mellette tarka
19    4|    sebes mellem vérszínü rózsa,~halvány kamélia az arcom.~Vérezve
20    7|      sétálnék egy-egy régimódi, halvány~leánnyal a haldokló némaságban,~
21    7|        vízbe~a fürge pisztráng, halvány lány az ágyon,~a vaj, a
22    8|     csupa seb. ~Ha sírsz, fiam, halvány sirással~versz engem, és
23    8|        könnyet ont,~bíbor vért, halvány könnyet ont,~egyforma lesz,
24    9|    lobogók közt,~eszembe jutnak halvány, ócska képek,~és kérdezem
25    9| gyerekbetegség.~Eszembe jut egy halvány, beteg angyal,~vásott kis
26   10|         fáradt~lelkemből a múlt halvány fénye árad.~Olyan vagyok,
27   11|         fáradt~lelkemből a múlt halvány fénye árad.~Olyan vagyok,
28   12|        nem is volt szerencséje. Halvány~emlékezetje bágyadt. Izgatott~
29   12|       van itt, rekedt.~Ölel egy halvány gyermeket.~Az élet, élet
30   12|        a templom. ~35. Február ~Halvány ezüstfüst futja be a fákat.~
31   12|      legények,~sebes csigákkal. Halvány arca mostan~egyszerre elpirult,
32   12|          piros, lila papocskák,~halvány mártírok, néma mécsek,~ó
33   13|  körülvett taps, parfüm, kacaj,~halvány, fehér, hideg leányzó -~     
34   13|       bár minket nem szerettél,~halvány fejünk hülő melledre görnyed,~
35   13|    kicsinykét,~a gyógyuló, bús, halvány gyermeket~a nagy fehér üvegszobába
36   13|     feléje intve~a gyógyulásnak halvány angyala?... ~1906 ~ ~
37   13|      kihúny a lámpák lángsora. ~Halvány apácák, mint a vézna szentek,~
38   13|         repül le~a gyógyulásnak halvány angyala. ~1907 ~ ~
39   13|    egyszerre lelkem egy fekete, halvány~szerelmes arcú szellőlányka
40   13|   leányos bánat - vérszegény és halvány,~légy regemondó szebb idők
41   13|       régi könyvben megtaláltam~halvány irásod. ~S úgy rémlik, hallom
42   13|      most egy rövidke percre ~a halvány Luna s Vénus közt a lenge,~
43   14|         A jelenés~Egy fátyolos, halvány nő jött elébem,~karon ragadt,
44   14|        tapadt.~S az ismeretlen, halvány nőt remegve,~titkos gyönyörrel
45   14|      asszony,~s én néztem egyre halvány ajkait... ~Egyszerre felkiálték: "
46   14|         ellened,~te gyászruhás, halvány leány,~te éjhajú, te reszketeg. ~
47   14|       Halódó lámpám sárga fénye halvány,~a csillagok is hamvadt