Rész
1 1| csak tovább virraszt az éji lámpa;~hol éj a nap s a
2 1| támolyogsz, mint a fény éji foltja~s kacag feléd hószínü
3 1| felnyög az ismeretlen, éji róna,~s a szikra, mint a
4 1| furcsán~rohan tovább az alvó, éji utcán~a tűzkocsi, a vágtató
5 1| az országútak vándora. ~A éji lámpást nézi halkan,~Indul, -
6 1| már a holtak vonatját?~Az éji rónán nesztelen suhan,~vas-házait
7 1| vonatra szálltam,~lenn volt az éji szürkület,~és a sötét mezőkre
8 1| halott.~S zokogva tekintek az éji mezőkre,~hol már az örömteli
9 2| szepegtek,~kis társaim, az éji hidegen,~játékaim nem adom
10 2| És a fülke csodapalota.~Éji rémek lengenek tova.~Csöndesen
11 2| nénike,~köröttem árnyak, éji árnyak,~szemem könny és
12 2| vonaton.~Hideg, sugáros, éji nyugalom. ~A szunnyadó csöndesség
13 2| mentem. ~A fák között egy éji ösvény,~amelyre rávetette
14 2| rávetette fösvény~világát néhány éji csillag.~Valami zúgott a
15 4| elszántan ballagtak hangos éji züllők,~s mint a vízi árnyak,
16 4| néha mint a hollók,~hollók, éji hollók, pár leány beszállott,~
17 4| szemembe lomha, langyos éji könnyű,~arcomon a bánat
18 4| kocsis.~Álarc lesz arcán, éji, gyászos,~a rúdnál két fekete
19 4| hegedűjük pengve~belezenélt az éji csendbe,~hipp-hopp, rohantam
20 4| havon,~s amerre mentem,~az éji csendben~kigyúlt a részeg
21 4| kimerülten. ~Ruhám csupa vér s éji harmat.~Ha megcsókolna most
22 4| újra. ~Töröm a csokrot, éji kertész,~vérezve és vakon
23 7| átfont,~altatódalt hintett, éji mákonyt,~ és derengett
24 7| Kelet regéje -~ álmok éji napját, egy pogány.~Csak
25 7| szemed,~ ezt a két ledér éji pillét,~mely cifra lámpákhoz
26 7| megy a köruton,~batárja éji gyászmenetnek.~Ki a halottja?
27 8| Fekete bársonyok közt éji pompa.~ Oly nesztelen,
28 8| távol ablakokba,~ és éji fényük fájón folydogál.~
29 8| lágyan,~szelíd kezekkel hűtik éji lázam,~áldottak az alvók,
30 8| Hol az ő ágya? Hollók, éji varjak~ kárognak útján,
31 9| ballagok ki, mint az az éji árús,~ki bádogbékát és csörgőt
32 9| házi titkát~egy szorongó éji órán mindörökre ellopom.~
33 9| Nem, vas, halál, szíj. Éji őrmenet. ~Elhangzik a dobaja.
34 12| pezsgős ricsaj? cicázó, éji réja?~az ócska élet mily
35 12| a paplanomra sárgán~hull éji villany, nappali verőfény.~
36 12| jajgatok,~szemembe félelem és éji láz,~s mint nyafka agg,
37 13| fölött füstölve~haldoklott az éji lámpa. ~A pénztárnál a kisasszony~
38 13| megüt ködével~és fojtogat az éji gond. ~Miért e széles dáridó
39 13| Gyülöllek titeket,~ti néma, éji szomorgók,~ fekete tornyok!~
40 13| óra tájba~elpattan a bús éji lámpa,~s a tarka kárpit
41 13| voltál barátom,~álmodóknak éji napja,~gyöngy-naszád, bús
42 13| rózsaszín.~Vad táncolók az éji őrületben~a parketten sötét
43 14| úton át.~S amint megyek itt éji órán,~lépésem mégsem hallható,~
44 14| Én padra rogytam, s a bús éji csend~azt súgta, a futó
45 14| sötétlik~a csontemésztő éji bú. ~Úgy-e a napszám rút
46 14| Egy éji lány dala~Jőjj a szobámba,
|