Rész

 1    1|        alkony, ~     kinyílanak a sápadt nympheák. ~4 ~Az est leszáll.
 2    1|       Nézlek soká, édes királyom,~sápadt, beteg nagy martirom.~Ágyad
 3    1|      lázálmaidban~ölsz, győzöl, ó sápadt beteg. ~A szenvedély arany
 4    1|      sötét, dohos, vizes szobákba~sápadt írók éjente lázban írnak,~
 5    1|         telet. ~S ha lángszerelme sápadt őszbe vénül,~s zöld pártadísze
 6    1|       ottan legnagyobb szerelmem,~sápadt, aszú haját megcsókolom...~ ~
 7    1|   vas-pöröllyel~vagy húnyjon el a sápadt, vaksi fény,~mely a homályos
 8    1|        reggelre arcod krétaszinü, sápadt,~örvénybe ránt le a sok
 9    1|           nem-remegve~belesüvít a sápadt fergetegbe...~ ~
10    1|         sír a föld, rét, bozót,~s sápadt halottvivők állnak körötte. ~
11    1|               A zordon aggok és a sápadt szenvedők~hitetlen térdeltek
12    1| aranyhajad fojtó Niagarája~elönti sápadt főm s fejem felett~örök
13    2|           vakít ragyogva többet~a sápadt alt-Wien-porcelán,~parókás,
14    2|         összeverten~haldoklanak a sápadt rózsafák. ~Sóhajtva várjuk
15    2|        kába lárma.~Nagynéni-bókok sápadt áriája.~Bősz trombiták.
16    2|       kellett, ki az éjszakának. ~Sápadt arccal és túlvilági hangon~
17    4|       lángja bolyg,~mint őszutói, sápadt, lomha hold.~Minden helyütt
18    4|         halotti árnyékok osonnak,~sápadt az éj, sápadt az arcom,~
19    4|   árnyékok osonnak,~sápadt az éj, sápadt az arcom,~hideg szelek fújják
20    7|        sugárban,~most járok itt a sápadt, bús fagyok~fenyérein~és
21    8|          ti porba játszók,~emelve sápadt fejetek~az őszi kertekből
22    8|        rózsaszín láng ég, az arca sápadt,~csak nézi az égboltot,
23    9|           éves voltam hajdanában, sápadt és vézna kisdiák,~most túl
24    9|         göröngy. ~A gyógyszalonba sápadt nő figyel~a gyertyalángnál
25    9|         munkást és lázra bujtott,~sápadt arcát, hogy rossz szivarra
26    9|           foga büszke, drága ék. ~Sápadt fejéből csörgedez a vér -~
27   12|       fájt-e velőmig a szlávok, a sápadt~szlávok unalma, a bánat
28   12|       sírba régen,~egyszer milyen sápadt volt és mily éhes~és hogy
29   12|       ifjú,~ismeretlen ismerősök.~Sápadt és komoly diákok,~sűrü-nagy
30   13|         Gyógyulás~A kórteremből a sápadt kicsinykét,~a gyógyuló,
31   13|       Ezért olyan bús, túlvilági, sápadt~nagy homlokom, a tiszta
32   13|    éjfélsötét szerelmem,~és lássa sápadt, vézna árnyamat,~ha a szobákba'
33   13|         kín-keresztje~tünik fel a sápadt falon. ~Mi meg részeg kurjantozással~
34   13|         találkoztam magammal.~Egy sápadt részeg, furcsa ködben~cigányzenére
35   13|         is veled aludtam,~a néma, sápadt vőlegény. ~A kíntól összedúltan~
36   13|       most feléd,~mint sírdogáló, sápadt gyermekek.~Mind vérszegény,
37   13|          árva közt a legnagyobb. ~Sápadt kezébe bíbor rózsaág.~Koldulni
38   14|         céda lány,~mily részegen, sápadt gyönyörrel~dőzsöl szivednek
39   14|   háztetők között~kék utca nyíl a sápadt éjszakába,~és fölfelé az
40   14|    beszélünk sok garázda lányról,~sápadt képünket láz aszalja,~de
41   14|   örvényes gondolat,~a szenvedély sápadt gyertyája lenni,~amelynek
42   14|     lángol a napernyő,~a nevelőnő sápadt és merengő,~     a kisfiú
43   14|         földbe!~Halott embertárs, sápadt imperátor,~bús társaid szólnak,
44   14|        Mária~szebb, hogyha kócos, sápadt. Mária~legszebb, mikor csunyácska.