Rész
1 1| álmodik egy ember,~ vár, felzokog s hív szüntelen. ~
2 1| éjfél csöndje sem ilyen. ~Vár a kerék. S a rozzant szerkezetből,~
3 1| látok,~él egy leány, és vár reám, mint~ egy átok. ~
4 1| kitárja gyenge karját,~ vár, hí, mint a szerelmesek,~
5 1| nyüzsgő rajt ereszt. ~Kaszásra vár mindenütt a sárguló kalász,~
6 1| cimpilimpi zúg, a smokk vár,~pesztonka, asztaloslegény~
7 1| el velem, a sír nyugalma vár." ~Csábít tovább: "Jőjj,
8 1| el velem, a sír nyugalma vár."~ ~
9 2| ringatózva.~Égig ér már~a kevély vár:~száz alak omol le s újra
10 2| szobába.~A gyertya ég és vár a párna rám,~és sír a pergő,
11 2| kongott a harangszó,~és a tűnő vár settengett megettünk.~Kis
12 2| szobákban is ezer titok vár.~Dal zeng, ha megütöm a
13 2| Az ablakunk mellett csak vár szegény,~a szenvedés hajol
14 2| száll a lomha este. ~És vár.~ Mivel a bánat
15 3| engem kötényed titka vár.~Nem kérdezem, tündér vagy-e,
16 4| magába foglal,~és hallgat és vár, sehova se néz már.~Virágtalan
17 4| ezüstök,~ és a gavallér vár, sóhajtva vár,~lila ruhában
18 4| a gavallér vár, sóhajtva vár,~lila ruhában szundikál
19 7| ajtaján,~egy kis halottra vár talán. ~Pléhkoszorú,~elmúlt
20 7| fegyenc paraszt csak.~Az. ~Vár.~Jaj, hogy vigyáz. Az arca,
21 8| asztal,~kávé, dohány és rum vár mérgező malaszttal~s a múlt,
22 8| játszom, egyre játszom~és vár a sír. ~Ó, vad szerelmese
23 8| álomtalan éjjel kétségbeesve vár rád,~a múltnak koldusa és
24 8| felcsörömpölt,~s most süketen vár és ver tétován,~hogy beleborzong
25 8| azzal öl meg,~ hogy vár az íróasztalom megett. ~
26 8| leestem,~ és szemfedő vár és kereszt.~Azt mondom innen
27 9| vérszegény, kis arca halovány. ~Vár a sarokba, fölsohajt aléltan,~
28 9| énreám még hosszu-hosszu út vár,~s munkás kezembe hittel
29 12| örökre reszket és örökre vár. ~Hazája ház, barátja az
30 12| hallgatok.~De érzem egyre, vár rám sok erős,~jó ismerős,~
31 12| Mi ez a csönd?~Mi ez a vár? ~34. Ötven felé ~Ötven
32 13| forradalmasan buzog előtte. ~Vár... s lassan véle is versenyre
33 13| nyomába tompán döng a dob,~vár, majd letépi céda rongyát,~
34 13| engem,~s az Ismeretlen méhe vár.~Röptöm kavarja~a perc viharja,~
35 13| tüzes patak már -~s csak vár. ~Mostan cikázik át fejem
36 13| Üvegkoporsó áll a szürkületben.~Vár rá szelíden. A fény összerebben.~
37 13| Nyugodtan járulok oda,~hisz ami vár,~csak ennyi lesz és nem
38 14| Nyújtod karod, a régi szív vár,~rám ontod éjsötét hajad,~
39 14| már gőzmén rohan velem,~vár a börönd, s köt ide száz
40 14| nagy, komor koporsó. ~* ~Vár a levélre, csendesen mereng
41 14| Remegve a levélhordóra vár. ~Ó, ismerem e várást én
42 14| panaszkodom, a kínok kínja vár. ~S az égre sírok föl, miért
43 14| Szemem egy síri nyughelyet vár,~s a porba csüggeteg keres.~
|