Rész
1 1| a lámpa nem setétebb. ~A szívem egyre halkabban dobog,~s
2 1| maradnak,~ha érezem, hogy szívem egyre halkabb? ~Fellázadok-e
3 1| Nászútra viszlek, édes, drága szívem,~szálljunk be, prüszköl
4 2| szegény kisgyermeked.~Alázatos szívem remeg.~Fehérlő orgonák közt
5 3| szívek szíve, züllött, furcsa szívem,~ vidd az ördöghöz
6 4| és véle együtt életem s a szívem,~a szívem is, és megvigasztalódom. ~
7 4| együtt életem s a szívem,~a szívem is, és megvigasztalódom. ~
8 4| zárj a karodba, ne keresd a szívem,~melyet elönt a csúf, fekete
9 4| mint az élet a halált.~Hisz szívem túlvilági jeleket les,~a
10 7| fölött köd, csúnya varjak. ~A szívem semmire se vágyik,~és ríkatom~
11 7| kiről nem énekeltem,~kinek a szívem rég adósa volt,~ki rózsa
12 8| gyermekem és feleségem.~Szívem minek is szomorítsam?~Van
13 8| kezedbe a kezem és a szivedre szívem,~ha nem merem. ~Igen, eléd
14 8| Jaj, megmutatnám én a szívem is, e szörnyet,~mely nappal
15 8| szívemet. ~Csak csöndesen, szívem aludj,~jó nekem így, jó
16 9| csodákat, és oly búsan mondja szívem,~hogy nékem már a csillag
17 9| poharat, az asztalt~s a szívem, szívem is, hogy régi-e
18 9| az asztalt~s a szívem, szívem is, hogy régi-e a hangja. ~
19 9| hallgatom fuldokló, árva szívem~zaját?~ ~
20 9| gyakorlat.~Halkabbra vált már a szívem verése,~a vérem néha pezsgett,
21 9| Pillanatig tartott. De a szívem, az elhalaványult,~mert
22 10| kislányával. ~Nehéz volt a szívem.~Az ősz ragyogott köröttem,
23 10| karját,~vezetve az úton, a szívem kitágul,~s szívek közt énekel
24 10| közt énekel elhagyatott szívem.~Az én édesapám az emberek
25 10| azt odaírta. Hallgatom a szívem.~Próbáltam lejegyezni minden
26 10| magányom, melybe csupán az én szívem templomi csengője csenget,~
27 11| magányom, melybe csupán az én szívem templomi csengője csenget,~
28 12| népek e földön,~kitágul a szívem, beleférnek együtt. ~Fogadjatok
29 12| emelem föl mégegyszer a szívem~testvéri szivedhez,~Marcus
30 12| lázasan meredt rám.~Izgatta szívem negyven cigarettám.~Meg
31 12| Ötven,~jaj, ötven éve - szívem visszadöbben -~halottjaim
32 13| lábadozva elsötétülsz,~szerelmes szívem megszakad. ~A lég oly enyhe,
33 13| szőke haj~lobogva lendül,~szívem dobog~a szerelemtül,~te
34 13| fátyol,~szegény, szegény szívem, aludni vágyol,~te, ki zajongni
35 13| mondd el, hogy az én szomoru szívem~s holdfényes arcom érte
36 13| fejem némán lecsügged.~A szívem is alig dobog.~Most siratom
37 13| a cigánykereket. ~Gazdag szívem keleti gyöngyei~és színes
38 13| a távol,~ és tenger szívem panasza. ~E kulccsal zártam
39 13| s a kegyetek.~Odaadom a szívem is,~mely boldog hűtlen-híven
40 14| Ó, mily bolondok!" ~2 ~Szívem dobog, majd megrepedve,~
41 14| megfagyni ily egykedvüleg,~szívem, e vészharang, zúg kongva-bongva~-
|