Rész

 1    1|     szobánkba~szétszórta a rózsás, szelíd aranyt. ~Mindíg szerettem,
 2    1|           s ha rózsaarccal ébred a szelíd nap,~benn csak tovább virraszt
 3    1|        vaskarral berántja.~Vékony, szelíd ábrándozók bejönnek,~s hódolnak
 4    1|           ádáz, bosszus átkot~ezer szelíd áldás követ. ~És annyi átka
 5    1|           tehozzád~síró szavával e szelíd dal...~Verd lelkem bús aranykobozzát~
 6    1|         halotti csendben,~mint egy szelíd leány. ~2 ~Beteg vagy. A
 7    1|                 a vérivó, halvány, szelíd,~ki szép szavával ront meg
 8    1|                       Egy leányról~Szelíd, okos lány volt. Kevélyen,
 9    1|            urok,~egy szent gyönyör szelíd ütembe hintáz. ~Incselkedik
10    1|      tündökölve,~derült elébük egy szelíd vidék,~ezüst habot rázott
11    1|   nyárközép~s szivembe őszi napnak~szelíd bánatja költözék.~Élet virult
12    2|   paplanomra~nagynéha egy halvány, szelíd virág.~Rá gondolok, ha szörnyű
13    2|           kegyetlen élet,~mint egy szelíd és lanyha anya-mell.~ ~
14    2|         restek.~Én már tudom: ez a szelíd rokon,~az néha jön sötétlő
15    2|     regényes szívvel és mosolygón,~szelíd fejét csak pár barátja látta~
16    3|         keserű borát.~Fínom kezünk szelíd arcunkra nyomjuk,~s az álmok
17    4|         Eszelős hölgy. A szeme oly szelíd,~és bontja, oldja tornyos
18    4|           arcom~altatgatva búját a szelíd hajú lány. ~Már nem tudtam
19    4|         ezrivel virágzik a pipacs,~szelíd füvek között véres apacs.~
20    4|       vígan pörög le,~mint fiatal, szelíd leányok~titkos szerelmü,
21    8|          nődnek s tennen-magadnak,~szelíd barát, ~ki végtelent ittál
22    8|           és hozzámhajolva lágyan,~szelíd kezekkel hűtik éji lázam,~
23    8|   szegénység~Áldott szegénység, te szelíd, te tiszta,~     elhagytál,
24    9|     kapujában~a hintók. ~     A nő szelíd, a férfi harcos~hívő, hatalmas,
25    9|   gyógyulás. Arany-ruhában,~sebes, szelíd szárnyon, oly hirtelen,~
26    9|            tartotta fölém, kínálva szelíd terebélyét,~s én, valamint
27    9|       vigyázz a házra,~te farkasok szelíd, fehér fia,~ős embergyűlölő,
28   10|          nekünk azelőtt,~kedves és szelíd munkásasszony. ~Ha kérdezem,
29   12|       Áldott, szende lélek.~Nagyon szelíd. Krisztus-szakálla rojtos~
30   13|            Teljes világi életemben~szelíd a-mollban udvaroltam;~nem
31   13|      kezébe korbács,~csípője lágy, szelíd bokája formás,~     szemébe
32   13|        válik,~s ajkadra rebben egy szelíd mosoly,~és dalt hallasz,
33   13|          csendesen merengő~éjszemű szelíd istennő,~félig vad cigánylány... ~
34   13|      villany sisteregjen,~s hazudj szelíd holdfényt, te zöld gömb.~
35   13|         nékem édesded zene,~altató szelíd zene. ~1909 ~ ~
36   14|     titkain... ~Élvezte csöndben a szelíd magányt,~s amint a megváltó
37   14|         zordon árnyat~egy hófehér, szelíd világ:~angyalpárnáknak tollpihéje,~
38   14| angyalpárnáknak tollpihéje,~zengő, szelíd melódiák,~habpárna selymén
39   14|           fogsz mást szeretni~Mint szelíd anyád.~ ~
40   14|            még élt a földön;~olyan szelíd volt, mint az én anyám,~
41   14|          mozdul a levél,~s a csend szelíd beszéddel~a múltakról regél. ~