Rész

 1    1|             róla,~ki máshol alszik, - isten tudja hol. ~Nyár van. Fejem
 2    1|              Nincs kocsis fenn.~Tudja isten~merre, merre tér,~a sejtelmes
 3    1|          könnyezni még. ~Mint egy bus isten jár a zöld mezőben,~döbbenve
 4    2|             Szűz Mária.~Mi ez, mi ez?~Isten fia.~Védd meg szegény kisgyermeked.~
 5    2|            Olyan tudós, erős, akár az Isten.~Ha nála aluszom és a homályon~
 6    2|            fogva -~öreg, naiv, vidéki Isten -~úgy ül, mint egy pipere-boltba. ~
 7    2| párduc-szekerén.~Én más vagyok, lásd. Isten, ember nélkül~daloltam ezt
 8    4|             fiatal vállam -~          isten veled - búcsúzzunk csendesen, -~
 9    4|               kiket nagyon megvert az isten.~ ~
10    7|           mostan csupa-csupa fény,~az Isten karjaiba szálltam én, ~mint
11    7|            kacagjon fel az élet,~s te Isten, akiben gyermekkoromban
12    8|              Szörnyű veréssel vert az isten,~     de ellene nem vétkezem,~
13    8|             pirossal,~és verje meg az Isten~őket sokféle jóval,~élettel,
14    8|             távol innen~emelkedtek az Isten szívihez,~mi földön ülünk
15    9|               és torok hogy fuldokol.~Isten fölöttem és az ég~s lenn
16    9|            verset írja,~a második, az Isten tudja hol van,~s a harmadiknak
17    9|         széken~nyugodtak, kisdedek az isten kebelében,~és már víz is
18   10|            volt,~mióta áll a világ,~s Isten kezében se reszketett úgy~
19   10|      nem-leszek, ugye, majd föloldod,~Isten?~ ~
20   11|      nem-leszek, ugye, majd föloldod,~Isten?~ ~
21   12|         tartasz engem embert,~     az isten és állat között. ~Így váltod
22   12|         álmatlanul ült arany-ágyon az Isten.~ ~
23   12|     hátrafordult,~botrányt csapott és Isten, emberek~előtt a művelt
24   12|             vagy a szeszélyek,~mert - isten engem - én is,~én is csak
25   12|        amellyel együtt reszket életem~isten kezébe, s földre sújtható.~
26   13|      trón-zsámolyhoz dobátok~a színes isten rongyajándokát. ~Mi vérezünk
27   13|           veszett.~Mit tett e közben? Isten tudja csak.~Szuszogva a
28   13|      kacérkodott a feje búbján,~s biz'isten, senki sem mondhatta szépnek,~
29   13|                Mi lett belőlem boldog isten,~a sors haragja hová csap?~
30   13|            aki apátalan~a földgolyón,~Isten nélkül, magába van. ~A messzeségből
31   14|                          Haragszik az Isten~Haragszik az Isten... a
32   14|       Haragszik az Isten~Haragszik az Isten... a sötét viharban,~zúgó
33   14|             érteni.~     Haragszik az Isten! ~Haragszik az Isten...
34   14|               az Isten! ~Haragszik az Isten... szörnyű e haragban.~Megrengeti
35   14|        égethet és ölhet.~Ne hagyja el Isten jóságos kegyelme!~Gyászfátyolt
36   14|           jelentse:~     Haragszik az Isten! ~Haragszik az Isten...
37   14|               az Isten! ~Haragszik az Isten... Zúgnak az elemek;~érckardjuk
38   14|           kiáltják:~     Haragszik az Isten! ~1905 ~ ~
39   14|             ami nagy~S - - - - - mint Isten.~ ~
40   14|              földgolyó remekje. Mária~Isten csodás torzrajza. Mária~