Rész

 1    1|           a falba vágom homlokom.~Mindent teszek, holtig gyötörve:~     
 2    1|    segítek én,~a boldog őrült, ki mindent leront.~ ~
 3    1|          sír felé húz e nehéz kő,~mindent örök borúba látok,~él egy
 4    1|          mormol. ~Az élet alszik, mindent tűz aszal,~     a gulya
 5    4|         ajak,~     most érzik ők, mindent viola füst föd,~és csókolják
 6    7|         arccal esni,~és elfeledni mindent, csendben el.~Jó volna most
 7    7|        csendben el.~Jó volna most mindent felejteni,~jó volna most
 8    7|          felejteni,~jó volna most mindent elejteni,~leszállani,~s
 9    7|         ölteni?~Akarsz-e játszani mindent, mi élet,~havas telet és
10    8|            körömnek és tusának,~s mindent a földgömb koldusának,~a
11    9|      Siessünk,~hogy elmondhassunk mindent, ami kell még.~Vén limlomok
12   10|       sorsokat bont meg, kettévág mindent,~a szájon a jelt, mely egy
13   10|         mégis hogy nevetnek.~Mint mindent túlélő,~komisz aggastyánok,~
14   10|       komisz aggastyánok,~kik már mindent tudnak,~kik már mindent
15   10|           mindent tudnak,~kik már mindent ettek,~és bő ebéd végén,~
16   10|         meg itt,~kire haragudtam?~Mindent elborít most~cigarettánk
17   10|     hangjai,~melyek túlrikoltanak mindent, úgy szól az én kétségbeesésem.~
18   10|     hangjai,~melyek túlrikoltanak mindent, úgy szól az én kétségbeesésem.~ ~
19   10|          Medve ~- Mindig ölelnék, mindent, a világot,~a fát, a sziklát,
20   11|       sorsokat bont meg, kettévág mindent,~a szájon a jelt, mely egy
21   11|         mégis hogy nevetnek.~Mint mindent túlélő,~komisz aggastyánok,~
22   11|       komisz aggastyánok,~kik már mindent tudnak,~kik már mindent
23   11|           mindent tudnak,~kik már mindent ettek,~és bő ebéd végén,~
24   11|         meg itt,~kire haragudtam?~Mindent elborít most~cigarettánk
25   11|     hangjai,~melyek túlrikoltanak mindent, úgy szól az én kétségbeesésem.~
26   11|     hangjai,~melyek túlrikoltanak mindent, úgy szól az én kétségbeesésem.~ ~
27   11|          Medve ~- Mindig ölelnék, mindent, a világot,~a fát, a sziklát,
28   12|       boldog,~kis gyáva sunnyogó, mindent bezár,~bezárja életét is,
29   12|         tékozolni~pazarul. ~Mégis mindent, ami tiétek,~szeretek. ~
30   12|          vég. ~Nekem se fáj, hogy mindent, ami szép,~el kell veszítenem.
31   12| zongorázgatott is,~de abbahagyta. Mindent abbahagy.~Sétálni viszi
32   12|         ki és be, nappal-éjjel,~s mindent, mi villan és van,~érj el.~
33   12|          örökre~szépek.~Nem-élők,~mindent felejtő, mindent porba ejtő~
34   12|        Nem-élők,~mindent felejtő, mindent porba ejtő~henyélők,~kiknek
35   12|           min sirni szoktál, majd mindent megismersz,~hogy ez tiéd,
36   14|   szívejtő szerelem,~tépj rongyra mindent, mi lélek, szemérem,~törd
37   14|       magadnál,~úgy, hogy te néki mindent odaadnál,~a boldogságot
38   14|         Mária~semmit se tud, csak mindent. Mária~igaz, szilárd, őszinte.