Rész
1 1| toll,~s a lámpafénybe bámul arcom... ~3 ~A zöld mezők selymére
2 1| zűrzavar, sötét csoportok,~az arcom elsötétül, szám fehér,~meredten
3 1| bágyatag. ~Csókolják ólomszínü arcom~ringatva elfáradt fejem,~
4 1| s bozontos főm és lázas arcom~aztán sokáig símogattad. ~
5 1| tömeg~s véresre marja lázas arcom... ~4 ~Sirasd meg árva,
6 2| árnyéka,~s a kapunál - az arcom nézi tán? -~egy idegen és
7 2| lángvörös lesz a világ,~az arcom ég, pirulva, forrón,~és
8 2| holdvilágot,~véres már az arcom.~Nézzetek rám, lelkeim,~
9 2| között, kék fátyolokban arcom,~s ha hívnak is, nem szólok
10 2| mint a mesében, és az arca arcom,~s én róla, róla, róla álmodom,~
11 2| jól. ~Féltem. Fakó volt arcom, halavány.~A lámpatenger
12 2| vemhes újra versem.~Beteg az arcom, beteg a dalom,~az elmulást
13 4| Arcom a tükörben~Így senki sem
14 4| szirtben szunnyadó szobor-más?~Arcom kacag belőle: hű - de oly
15 4| s mégis márványhideg az arcom,~s mikor te alszol, én nem
16 4| bámulta búsan búcsu-könnyes arcom~altatgatva búját a szelíd
17 4| sápadt az éj, sápadt az arcom,~hideg szelek fújják a holdat.~
18 4| Csupa piros seb már az arcom,~s megyek előre zúzva, marva,~
19 4| rózsa,~halvány kamélia az arcom.~Vérezve és vakon tusakszom. ~
20 7| szeretnék élni, élni örökig. ~Az arcom mostan csupa-csupa fény,~
21 8| Verjétek a jobb és bal arcom,~szívekkel verjetek agyon.~ ~
22 8| még az éjre,~s petyhüdt arcom a mosdó vize érte,~s szaladtam
23 8| oly könnyesek,~s tündöklő arcom csupa seb,~tüzes-piros,
24 8| hogy harapjak? ~Jaj, hol az arcom?~Jaj, hol a múltam?~Jaj,
25 9| sírva zengem,~s kihúnyt arcom fölmutatom szelíden. ~Ó
26 9| szemei rémlenek.~Festett az arcom nékem is~és szenvedés ez
27 9| régi pászma,~de sugaraid arcom csak fanyalogva mossák.~
28 13| hajnalán~Ó, hogyha látnál!... Arcom oly fehér~és egyre hívlak
29 13| szomoru szívem~s holdfényes arcom érte halovány.~ébredj a
30 13| kósza szélnél,~s búcsúzó arcom halovány. ~1908 ~ ~
31 13| búgva vérrel~hideg, viaszos arcom. ~Most egymás keblin ébredünk,~
32 13| Álarc szorítja könnyes arcom,~ de könnyeim nem keserűk.~
33 14| Leány, veled. ~2. Az arcom oly fehér volt,~ Mint
34 14| építék régente, már rom. ~Arcom tüzét hűs könnyel enyhitem,~
35 14| víz. Változatlan.~ Hát arcom lett csupán fehérebb? ~Más
36 14| vánnyadt, siralmas színü arcom,~s vadul kalandoz az eszem. ~
37 14| Halottfehér lesz csüggedt, méla arcom,~künn a vidék is holt -
38 14| jó nekem az abszint,~az arcom tőle kap szint.~- Akarsz
|