Rész
1 1| földre, jó közel.~Nézd, jó anyám, fiad, szegény~csüggedve
2 1| volt a nap, arám a fény,~anyám az ég! ~Beszéljetek, hogy
3 2| is egy éjjel,~s szegény anyám az ablakunkra rogyva~néz
4 2| Szegény anyám csak egy dalt zongorázik.~
5 2| dalt zongorázik.~Szegény anyám csak egy dalt zongorázik. ~
6 2| vékony kezem megfogta jó anyám,~szemembe nézett mélyen
7 2| Egyszerre látok. Látom az anyám.~Némán ül a szűz, hófehér
8 2| ábránd újra visszaszáll ma.~Anyám nevet és újra fiatal,~s
9 2| magas leányzó mosolyog.~Anyám barátnője. Mily hűs, kevély. ~
10 4| régi-régi gyermek.~Láttam az anyám is messze, haloványon,~gyöngyvirágos
11 4| Koporsó és bölcső közt~Anyám, ha egyszer végre visszatérek~
12 4| sírhalomra,~mint hogyha anyám sírja volna. ~Valami űz,
13 7| szólnék neki - árnyék -:~anyám. ~Ha jönne barátom,~júdásian
14 7| szálltam én, ~mint egykor anyám köténye alá,~és úgy tekintek
15 7| dísze volt.~Nászára kapta az anyám. ~Ezüst órája oly kopott.~
16 9| régi-égi hold még. ~Apám, anyám, öreganyám,~kishúgom, bár -
17 9| úgy szeretett engem,~ anyám az életet szerette. ~Ő úgy
18 9| és az első skála,~szegény anyám bús, gyöngyvirágos arca,~
19 10| rejtélyes kedvesem.~Mindegyik anyám.~ ~
20 10| kiáltok majd utólszor.~Légy jó anyám, örök sötétség.~ ~
21 10| Megláncoltál megint a karjaiddal,~anyám, anyám. ~Reám raktad a gyöngeséged
22 10| megint a karjaiddal,~anyám, anyám. ~Reám raktad a gyöngeséged
23 11| kiáltok majd utólszor.~Légy jó anyám, örök sötétség.~ ~
24 11| Megláncoltál megint a karjaiddal,~anyám, anyám. ~Reám raktad a gyöngeséged
25 11| megint a karjaiddal,~anyám, anyám. ~Reám raktad a gyöngeséged
26 12| késztő,~ csodára nevelő anyám.~ ~
27 12| vonattal.~Tél volt, setét.~Anyám otthon úgy jött elém, mint~
28 12| élettől és örömtől. ~40. Anyám ~Ki a halált legyőzted hajdanán,~
29 12| köszöntöm a kemény halált, anyám.~ ~
30 12| gyöngyös a friss táj. ~Békét,~anyám szemének túlvilági kékét. ~
31 12| hajdanában rég volt,~mint az anyám paplanja, az a kék folt,~
32 13| vétkezőt is áldanám;~e nő: anyám. ~2 ~Nem egy szememre hányja
33 13| mint őserdőben a tigrisek. ~Anyám ~Repülőgépek járnak az égen,~
34 13| riadó vijjog Amerikából.~Anyám magába ballag az úton,~azon
35 14| ballagva járkáltunk, én és anyám,~hallgattuk a nyolcórai
36 14| szelíd volt, mint az én anyám,~akkor, midőn fejem ölébe
37 14| sötét, komor utast. ~Légy az anyám, csókolj, hisz úgyis elmék,~
38 14| haldokló ágyam fénye. Mária~anyám, leányom, húgom. Mária~múltam,
|