Rész

 1    1|          néma légbe száll. S oly idegen.~Oly bágyatag-csodálkozó
 2    1|       szikkadt arca barna. ~Vad, idegen tűz villan a szemén.~     
 3    1|          a nap nyila oly sebező, idegen.~Éjjel menekül tova szótlan
 4    2|         az arcom nézi tán? -~egy idegen és merev tulipán. ~Ez más,
 5    2|       előrebillen hallgatag.~Oly idegen így. Olyan ismeretlen.~Tündéri
 6    2|      rokon és sírva szánom,~mert idegen portánkra enni jön.~Ez tréfás
 7    2|        Úgy élünk együtt, két kis idegen,~Úgy élünk együtt, két kis
 8    2|        Úgy élünk együtt, két kis idegen,~valahol messze, mese-szigeten.~ ~
 9    2|        veri furcsa ablakom. ~Oly idegen az ágy, a gyertya, szék.~
10    2|          és nem mint én, ki tőle idegen,~ki férfi-fővel komorlok
11    4|               Mindenkinek örökre idegen,~még rám is ismeretlenül
12    4|     ájulva mond,~olyan hideg,~és idegen az arcukon a gond~s oly
13    4|          az arcukon a gond~s oly idegen ruhájukon a gomb. ~És néha
14    4|          tenger,~hogy végtelenül idegen kezekkel~lassan-lassan megsímítják
15    4|          könyűktől feketült,~egy idegen jött, fázva és setéten,~
16    7|         tömegbe mostan,~hol száz idegen szem mered felém,~és gonddal
17    7|        nevét? ~Közönyös, furcsa, idegen.~Előtte köd, utána köd.~
18    8|            És űznek majd tovább, idegen, bús hazádban,~zsákutcán
19    8|    hazádban,~zsákutcán és közön, idegen és hazátlan~kisértetet. ~
20    8|          még egy régi képet,~egy idegen arcot a szemeimben.~És néha
21    9|    mindig kimérten, ridegen,~sok idegen, sok idegen.~A fák. ~A némaságba,
22    9|         ridegen,~sok idegen, sok idegen.~A fák. ~A némaságba, indák,
23    9|     iskolában~és símogatja a sok idegen. ~Jön egy rokon, cukrot
24    9|       hadonászva dörömbölt,~száz idegen küszöbön, a szobák zavaró
25    9|   tereken, homokos sivatagban~és idegen patakok mellett, a halál
26   10|  egyedülvalóságod, mely neki~oly idegen,~hogy beleborzong~és megért.~
27   10|         minden, mi körülvett, az idegen világ is,~ő volt már. Ott
28   10|         reája.~De már nem értem, idegen.~Csodálkozásom tettetett.~
29   11|         reája.~De már nem értem, idegen.~Csodálkozásom tettetett.~
30   12|       elmerüljek, elterüljek,~az idegen életekben.~Már futottam
31   12|       künn eső zuhog. Családi~és idegen nekem e régi kép.~Arany-ősz
32   12|     ottan,~jéggé fagyottan.~Mert idegen és őrült az egész,~de nyájas
33   12|      kell neki. ~Rohan, cikáz~az idegen,~bőszen betör,~s nem idegen. ~
34   12|      idegen,~bőszen betör,~s nem idegen. ~Már várom is,~mihelyt
35   13| észrevettem,~bús líra lesz ez az idegen élet,~és összeolvad a szemét
36   13|  tartozom,~úgy nézek rá, mint ki idegen csillagról való. ~Egyedül