Rész

 1    1|       akarnák,~fönn hűs, ezüst köd szálldogál. ~S én csendesen
 2    1|    égett az ablakok üvegjén,~s köd szállt a szélnek röpke szárnyán. ~
 3    1|    közt botorkál~s amíg fanyar köd száll oda,~eltűnik egy sötét
 4    2|     üvegajtó állt elém,~üvegje köd és alkonyat,~bámultam benne
 5    2|        árnyak,~szemem könny és köd lepi be,~mert félve sejtem,
 6    2|   álmosan borzongott már a hűs köd,~én megbotoltam réveteg
 7    2|      már,~lobog, lobog~és künn köd és homály. ~Kopott ezüstbillentyűkön
 8    2|       gázol a homályon -~csupa köd, zene, fellegek -~egy óriási
 9    2|       szél száll és kiszakad a köd,~és a világ fázlódva összerezdül. ~
10    3|       örök merészek.~A szél, a köd jajong,~hogy sír, jajong~
11    4|       város,~s rám hull a sűrü köd,~és tűzbotommal görbe utcasarkon~
12    4|     Mikor fagyosan fojt a sűrü köd,~s távol boszorkányégetők
13    4|       szánkon vacogott a csók.~Köd hullt. A nedves éjszakában~
14    4|                                Köd előttem, köd utánam~Akkor
15    4|                   Köd előttem, köd utánam~Akkor sötét volt
16    4|        üzött,~szemembe füst és köd csapott,~s alig szórták
17    4|     édes istenem,~hogy száll a köd, az unalom.~          Csak
18    7|    Csak sírni jó.~Fejem fölött köd, csúnya varjak. ~A szívem
19    7|       tükrét összerakná? ~Csak köd kisért most és halál,~a
20    7|    halottja? Nem tudom.~Hull a köd. Tülkölnek. Temetnek. ~Hol
21    7|         furcsa, idegen.~Előtte köd, utána köd.~Csak néz és
22    7|      idegen.~Előtte köd, utána köd.~Csak néz és ezt gondolja
23    7|        bú, nem öröm,~színtelen köd, csunya lom,~fájó semmi:
24    8| ébredés lázadt szavaival.~Künn köd. Regényes, reggeli roráté.~     
25    8| erőtelen ezentúl.~Köröskörül a köd akár a börtön,~     a hangtalan
26    9|        kancsal csillagok közt,~köd és nyirok, nem-látható eső,~
27   12|      és mély~basszus. ~Félhat.~Köd és magány, halálos elhagyottság.~
28   12|    kószáltam én a földön-égen,~köd volt előttem, köd megettem,~
29   12| földön-égen,~köd volt előttem, köd megettem,~fricskával és
30   13|    nézem, mint foszol a könnyü köd~nehéz pillákkal, lázgyötört
31   13|       egy álom álma csak. ~Itt köd, ború, fenséges zenelárma.~
32   13|       felettem,~s estére kelve köd van, csúnya sár.~Nincs több
33   14|      Most itt vagyok. Tél van. Köd és szél.~     És küzködöm
34   14|   sehol. Hol is keressem?~     Köd, tél, habok gyászindulója.~