Rész

 1    1|   munkába jő a seprű, a kasza.~A gyenge asszony ordít szörnyüképp,~
 2    1|        elérkezik:~s ágyába dől a gyenge és beteg,~és egy szeles,
 3    1|          amely lobogva, mint két gyenge lámpa,~világosságot ád és
 4    1|      könnye foly. ~Ekkor kitárja gyenge karját,~     vár, hí, mint
 5    1|         fojtó némaság,~s kitárva gyenge karjaid, hörögve~     átöleled
 6    1|          egy halottat.~Kihamvadt gyenge lelked~     álomba néha
 7    1|    feküdt,~mint Vénusz oltárán a gyenge bárány. ~Hogy átkaroltam
 8    1|     jelensz meg~habtestü, szűzi, gyenge gyermek,~s te szent, te
 9    1|        se, gyáva, önző,~nyugodni gyenge, ostoba.~Úgy pusztul is
10    1|         ihlet,~eltűn előlem, ami gyenge, színlett,~s zokogva zengem,
11    1|          a nyomába lengett,~hogy gyenge szíve majdnem meghasadt. ~
12    1|     fehér, hideg leánya,~     te gyenge, halvány hóvirág!~Nézlek
13    1|          sarka,~én eltünök, mint gyenge szélfuvat. ~A ti haláltok
14    2|       táj,~és szája vérzik (ez a gyenge száj),~mint vérpiros narancs,
15    4|     mégis büszke hős,~karunk oly gyenge és mégis erős,~égő szemünkbe
16    4|    Egypár lámpa lengett kancsal, gyenge színben.~S én már messze
17    4|        dobta -~ó szív, te vérző, gyenge szív! -~Aztán belétemette
18   10| hadioszlopok vágtatnak a célhoz,~gyenge leányokat, özvegy anyákat
19   11| hadioszlopok vágtatnak a célhoz,~gyenge leányokat, özvegy anyákat
20   12|    Nézlek és átélem életed most,~gyenge szűz.~Szived a melled kis
21   13|         s a kedvesem kerestem,~a gyenge szép virág meg~elhervadt
22   13|            2 ~Nem, nem te vagy a gyenge s bűnös,~búmnak magam vagyok
23   13|         és a fény maga. ~Kitárta gyenge karját a kicsinyke,~és látta,
24   13| csüggedéssel,~előttetek meging a gyenge fő,~s nézünk, mint Dante
25   13|         feltámadt Krisztusok.~És gyenge hangjuk álmosan remegve~
26   13|      téli álmot,~némítsd el, ami gyenge, álnok,~akassz a fákra lágy
27   13|          bár, fegyveres a kar,~a gyenge szó is mennydörgést kavar. ~
28   14|         halkan ver értem,~Hangja gyenge, mint patakzaj,~Ámde én
29   14|        én megértem. ~Azt dobogja gyenge hangja,~Az ragyog kéklő
30   14|         Minden homályos, titkos, gyenge, kétes,~rám néz a csillagos,
31   14|     aztán,~de ülj ölembe most te gyenge, hű. ~Egy percre hű szerelmesed
32   14|       nézek,~másé a rózsakedv, a gyenge nő, ~és ekkor érzem, elfed
33   14|    kelnek~rablók, királyok, síró gyenge nők,~zokognak a megkorbácsolt
34   14|         nincs édesebb,~mint ez a gyenge seb,~égése kéj,~ne félj,