Rész
1 1| felém csilingel millió virág,~s én vérszegény, kövér
2 1| távol,~hol hőssebet piros virág takar. ~Álmodtam én is...
3 1| habot rázott a szirtek öble,~virág himezte a mezők szinét. ~
4 1| fergeteg,~ ezer fehér virág.~Ti adtatok kedvet, tusát,~
5 1| a szélben inog.~Pár árva virág remeg ott a gyöpön,~bús
6 1| Némán haladok... De a fű, a virág~mind kérdi: Szegény, emlékszel-e
7 1| kebelemre,~mint ottan az őszi virág, amely elhal. ~S a kerti
8 1| csendben~az ember, a kő, a virág oly alélt. ~Hortyogva iramlik
9 1| hidegen.~Nem ismeri őt a virág, a mező itt~és senki sem
10 2| nagynéha egy halvány, szelíd virág.~Rá gondolok, ha szörnyű
11 2| csend.~Az ablakokban kókadó virág,~az üvegen szivárvány-karikák. ~
12 2| fütyörész. ~Szívedbe méreg és virág,~bot a kezedben,~a válladon
13 2| temetésemen sok nefelejcs lesz,~virág, virág,~virágos sír fogad. ~
14 2| sok nefelejcs lesz,~virág, virág,~virágos sír fogad. ~Fiatal
15 2| halt meg a kertünkben egy virág,~s a zöld gyepen sárgálló
16 2| közt, mindig egyedül.~Ő is virág. Hervadt virág a lelke.~
17 2| egyedül.~Ő is virág. Hervadt virág a lelke.~A húgomat a bánat
18 2| te némaságod szónokol. ~Virág vagy és patak vagy, déli
19 7| Ének Virág Benedekről~Jaj, hogy szerettem
20 7| közt~a "szent öreg" élt, Virág Benedek.~Kovakővel gyújtotta
21 9| hittem én,~gőgös és hervadó virág leszek csak,~szép és szegény. ~
22 9| olaszul~és angolul néhány virág nevét,~szájam haraptam,
23 12| pillanatkép~1. Vers ~Sár és virág, kavargó semmiség,~de hirtelen,
24 13| kerestem,~a gyenge szép virág meg~elhervadt kezemben. ~
25 13| ékesíti~a hőssíron nyílott virág. ~Az éjszakába körmenet
26 13| kéjes gyönyörtől hervad a virág.~Az asztalon vágy-éhes tearózsa,~
27 13| a lelkem is csupa fagyos virág. ~Holt asszonyok, holt lányok
28 13| már, de a mező terem,~nő a virág,~s a hallgatás oly bölcs
29 13| én büszke, köztük élek, ~virág vagyok pedig mindörök óta.~
30 13| alatt,~a föld alatt, hol nem virág fogadna,~de féreg, pondró
31 13| Gólyahírt kapni.~De legszebb virág az utcai villany,~mi téli
32 14| hanton újra sok-sok~ Virág fakad... ~8 ~(Epilógus) ~
33 14| azt súgta fű, fa, föld, virág:~ne sírj, ne sírj, szeret,
|