Rész

 1    1|         én,~a földre, jó közel.~Nézd, jó anyám, fiad, szegény~
 2    1|         árva, ifju életem!~     Nézd, elfogyott mind a rakétám,~
 3    1|         ember ismerőst kutat...~Nézd itten a szökőkutat!~Párkány-szögelletén
 4    1|    csalódás nem fér a szivéhez.~Nézd a természetet, mint vál
 5    2|        Őt meztelen.~Én Istenem.~Nézd, kis karom milyen sovány.~
 6    2|         ámen. ~A férfi szól: ~- Nézd, nyáron azt mondtam magamba:~
 7    2| tűzfénybe von nehéz havannám.~- Nézd, nyáron azt mondtam magamba:~
 8    2|      drága kagyló. ~A nő szól: ~Nézd őket itt... Míg várunk a
 9    2|      sötét tagokkal, hallgatag.~Nézd, most húzódva messze távolodnak,~
10    2|    korzó.~Most tekints körül,~s nézd a parázsló brilliántot,
11    2|   azután szédült magasba száll.~Nézd, hogy ragyog ránk ez a cifra
12    4|        a csúf, fekete vér,~csak nézd kialvó, fénytelen szemem,~
13    4|                      Panoptikum~Nézd: csurog a hűs őszi este
14    4|       lelkében százezer halál. ~Nézd: víg hegyekbe most rakéta
15    4|      pincékbe gajdol a szüret. ~Nézd: a hordókban őrjöngő bolondok.~          
16    4|     vért és erjedt bort tipor. ~Nézd: ott a betegek, hosszú menetben,~          
17    4|   végtelen a tánc, ó végtelen. ~Nézd: vityillókban a temető alján~          
18    4|  zokognak a jajgató asszonyok. ~Nézd: a világ teljes panoptikumját.~          
19    4|         levegő gyógyító tejét. ~Nézd: mind, és telj be aztán
20    4|      Fohász csillagtalan éjjel~"Nézd, istenem, milyen magam vagyok,~
21    4|        szemétdombján kiáltozom.~Nézd ajkamat, mily hervatag szegény,~
22    4|                hulló karjaimat.~Nézd, örvényeknél andalog~          
23    7|        járhatok a holdban~már. ~Nézd, honi holdam, pénzem meg
24   10|                         Temetők~Nézd a temetőket,~mily roppant
25   11|                         Temetők~Nézd a temetőket,~mily roppant
26   12|       frissen-festett lakásban.~Nézd, hogy figyelnek, hogy rajongnak,~
27   12|        már, mi lángra gyújtson.~Nézd, itt a portám, itt a kulcsom,~
28   12|      gyehenna lesz attól sirom,~nézd, fél a lelkem, mint hulló
29   12|        s mindezt megköszöntem. ~Nézd csak, tudom, hogy nincsen
30   13|         szörnyű, kiöntöm eléd. ~Nézd, rádhajolok mostan szótalan,~
31   13|        ezerfejeddel,~ezerszemű, nézd ezt és íme vedd el.~Ezerszivű,
32   13|       hint méltatlan szemembe. ~Nézd, már a nap fényes fejét
33   14|      kétség nem fér a szívéhez.~Nézd a természetet, mint vál