Rész
1 1| lomhaságtokat,~sirjátok vérré büszke szemgolyótok,~fulladva törjön
2 1| gyász nyom,~és sárba hajlik büszke zászlóm,~és porba omlik
3 1| kibontod. ~Napsárga szoknyád büszke tested~márványvonalját zúgva
4 1| gomolyba,~amerre nézel, hűvös, büszke pompa,~nyujtózkodó, komoly
5 1| odvába búj a nőstény,~de büszke fővel megfeszül a hím. ~
6 1| verted. ~Bájos parasztvér, büszke magyar leány,~kin ős-anyáim
7 1| Az angyaloknak fennről büszke tollad~szavára hozzánk kellett
8 1| követ,~szeretlek, édes, büszke város,~imádom a porod, köved,~
9 1| áhitattal~tornyos, kavargó, büszke Pest!~Ha elpihensz, s fáradva
10 1| egyesül.~Hisz e sziklás, büszke vén föld~ezredéves bús regét
11 1| és a hangzó ős magyar szó~büszke földjén újra úr,~s hálósipka,
12 1| viharral küzdve mentem,~elől a büszke küzdelemben.~De most állok
13 1| nagy föld ölébe,~száguldjak büszke föld-anyámmal~a csillagos
14 4| Szivünk oly gyáva s mégis büszke hős,~karunk oly gyenge és
15 4| Indul a könyvtár, mint egy büszke gálya,~a padló életemnek
16 4| koporsója. ~Szőke szekrény, büszke bálvány,~egyre halkabban
17 7| dülök a sírba,~mint bátor, büszke hős.~ ~
18 9| szája szép~s harminckét foga büszke, drága ék. ~Sápadt fejéből
19 9| drága-régik,~költők, az írás büszke bajnoki,~ifjan virágzók
20 10| igazabbak~a meddő gondolatnál,~a büszke hazugnál,~a csontos, ijesztő,
21 10| szerencsevadászok.~Kopaszodó, büszke apostol-homlokára az élet~
22 10| selyemben, fényes viganóban~a büszke saláta.~Azután narancsok,
23 11| selyemben, fényes viganóban~a büszke saláta.~Azután narancsok,
24 12| huszadik században~Az önimádat büszke heverőjén~fekszem nyugodtan,
25 12| bolondé. ~Csak a bátor, büszke, az kell nekem, ő kell,~
26 13| búmnak magam vagyok oka,~én büszke voltam, ámde szent te,~te
27 13| vizek! ~Hegyek, hegyek:~ti büszke sziklapaloták,~kecsegjen
28 13| vagy,~izzó lehelleted is büszke fagy! ~Az élet-szirmok keblüket
29 13| hallja, amint fujja-fujja büszke~aranykürtjét a nyár, a messze
30 13| fújd meg az ünnep rivalgó, büszke harsonáit,~fújjad az ünnep
31 13| zajgó és sugáros a zsibajgó, büszke város,~a jövőre szomjú lelkem
32 13| erdőt,~s én átkozott, én büszke, köztük élek, ~virág vagyok
|