Rész
1 1| furcsán~rohan tovább az alvó, éji utcán~a tűzkocsi, a
2 1| sátorfa mellett álmodik az alvó. ~Ez itt kelet. Hiába küzd
3 1| lehelletével~leng tejszinűn az alvó táj felett. ~Merengve megy
4 2| kacagni csöndesen,~s látom alvó fejét a mellén. ~Ő a pap,
5 2| kenderszinű haja.~A szeme alvó francia babáké,~a parfümöktől
6 2| a falon a régi képek,~és alvó lelke önmagába réved.~Fáj,
7 2| a csigák,~és alkonyórán, alvó ablakokban~föllobban a langyos
8 4| maradt.~A nyoszolyáját, alvó nyoszolyáját~s melyből ivott,
9 4| reátok?~Csak fekszetek, mint alvó gyermekek,~sötét ruhátok
10 4| fakó, beteg,~ti síri párnán alvó gyermekek.~Futok felétek
11 4| mely mint a visszhang,~alvó nyoszolyájukat. ~A kabátjuk,
12 4| elszáradt koszorút fon~s az alvó gyertyát lángra gyújtom...~ ~
13 4| Napsugár ő. És te alkony.~Alvó arany árva hanton.~A perc
14 8| nem értem~és fájva fáj. ~Alvó, emeld lassan nehéz és hosszu
15 8| ki sápadt-arany fejét. ~Alvó szemében megholt, égi átok.~
16 9| ily messzi-kék~alatta az alvó, beteg vidék. ~A csillagos
17 9| süt a láng~és hűt a hó,~s alvó gyanánt~heverni jó,~hogy
18 10| Mért látom a nőket, az alvó lányokat s a már rég-fölébredt,
19 10| emleje~bimbóján a dajka,~alvó csecsemőjét megfojtom a
20 11| emleje~bimbóján a dajka,~alvó csecsemőjét megfojtom a
21 12| matróna-arccal, mélyen alvó~nagyanyám. ~Rokontalan,
22 12| Éjjel az alvó mellett~Éjjel, ha alszol,
23 13| szállva, messze szállva~alvó leányok jégszínű nyakára,~
24 13| zongora,~ébredj a csendes, alvó lány-szobán,~dallal, holdfénnyel
25 13| halovány.~ébredj a csendes, alvó lány-szobán. ~Ó, zongora,
26 13| harangdörgető~Igazság!~Zúgj át az alvó, lomha földön,~s légy úr
27 13| tavasz-szelek~riognak az alvó világ felett. ~Reánk kacag
28 13| Ezer évig aludtál~szerelmek alvó ligetén~a rozsdás mese-kútnál. ~
29 13| Az alvó~Mily néma, langyos undor
30 13| bányákban kutat tán?~Ilyen egy alvó, keleti szobor. ~Az ősi
31 13| árnyék-szemfedője,~holt lángok alvó tűzraja,~hajnalra vágyó
32 14| ásva,~az én kedélyem is alvó, kihalt.~Harsogj cikázó
|