Rész
1 1| mindig fagyos, komoly,~akár a tenger szürke pusztasága,~akár
2 1| mint az álmatlan, őszi tenger.~Csend van, vihar lesz s
3 2| végtelen és ismeretlen éj,~egy tenger - vészesen és feketén -~
4 2| elmerül,~mint holt madár a tenger fenekén,~a kisgyerek magába
5 2| körötte a hideg lég, mint a tenger.~Kis kucsmáinkon zúzmara
6 3| Tenger és vihar~És néha vágtatunk,
7 4| szemük, szemük, akár a messze tenger,~hogy végtelenül idegen
8 4| homály, nem ismert, szörnyü tenger,~miben az ember sírva hentereg~
9 4| végtelen és bús, akár a tenger,~és megkuszálja hullámos
10 5| Azt mondta nékem, ez a tenger,~s én integettem őneki,~
11 9| hittük, az élet, mint a tenger,~bejárhatatlan, nem lesz
12 9| tested olyan, mint a nyári tenger. ~Mondd, bűn-e ez:~ez a
13 10| csak mi maradunk itten, a tenger időben,~ébredve, elaludva,
14 11| csak mi maradunk itten, a tenger időben,~ébredve, elaludva,
15 13| lelke háborog, miként a tenger,~mely forradalmasan buzog
16 13| fölöttetek az ég, alant a tenger. ~1907 ~ ~
17 13| nem mehetek most haza.~Egy tenger lett a távol,~ és tenger
18 13| tenger lett a távol,~ és tenger szívem panasza. ~E kulccsal
19 13| Azóta házam és hazám a tenger,~ s bennem a tenger
20 13| tenger,~ s bennem a tenger szava él,~a titkom lenn
21 14| lenyomja,~mert rája mégis egy tenger borul! ~1905 ~ ~
22 14| Alatta mérgesen morgott a tenger. ~Megborzadott; érezte hűlni
23 14| Olyan vagyok, miként a néma tenger.~Nem tudva, hozzájuk van-e
24 14| fantáziád.~A földdel összedől a tenger éppen,~az égen elhal a pár
25 14| óriási szívben,~miként a tenger, mint a szerelem. ~Zúgd
26 14| bújva estve~halljuk, hogy a tenger künn hempereg.~S vonzott
27 14| Ha sirtam, mit csinál a tenger?~Most itt vagyok. Tél van.
28 14| éjszakát! ~S ködlő november tenger pusztaságán~zokogva gondolok
29 14| álomtalan ágyam,~kicsi a tenger s tengernyi a vágyam.~Tengernyi
30 14| Tengernyi vágyam, csak kicsi a tenger,~és nézem a bárkát, amely
|