Rész

 1    1| bágyatag-csodálkozó fülemnek,~mint hogyha távol zajnak álma lenne.~A többi
 2    1|              Kikerüli az utas hallgatag. ~Távol fürdőhelyen mulat az úr,~
 3    1|                  él-e, vagy pihen sírjába távol?~A zord cselédek kérdésedre
 4    1|             hangtalanul tűnik el alább,~s távol kigyúl két véres, néma pont...~
 5    1|                  Kis állomáson~A gőzvonat távol mezőn süvöltöz,~alatta nyög,
 6    1|                       a zöld mocsár teng, távol eb ugat,~sátorfa mellett
 7    1|               aranymezőkön jártam messze, távol,~hol hőssebet piros virág
 8    1|                Viharra dördült az ég alja távol.~László morzsolta a szent
 9    2|                   esett...~a végtelent, a távol életet~búcsúztatom, mert
10    2|                    nyiszlett emberek.~Egy távol torony ferde lángolásba.~
11    2|                   dalt hallani egyszerre, távol.~Az illatos, japáni égből~
12    2|               tükör. A függöny furcsakék.~Távol a fák között egy tarka bolt
13    4|               fagyosan fojt a sűrü köd,~s távol boszorkányégetők gyanánt~
14    4|                mikor dalt hallasz messze, távol,~a tiszta, illatterhes égből~
15    4|               látta Őt, ki rá se nézett - távol -~de gondolatba megölelte
16    7|                  színházban a gyerek.~Oly távol még e zaj~oly messze, kívülem,~
17    8|                 lobogva,~virrasztó lángok távol ablakokba,~     és éji fényük
18    8|                    Ti messze költők, akik távol innen~emelkedtek az Isten
19    9|                   künn hívesen. ~Érezni a távol ködét.~A fák zúgnak: harmincöt
20    9|            járkálsz, ha velem vagy,~de ha távol vagy, olyan szomorú vagy,~
21    9|                    az éjjel álmodik. ~Egy távol mozdony hortyog valahol,~
22   12|        tengerekről, ormokról vetül fény. ~Távol~nap tündököl neki és hold
23   12|            csipkefátyol~látszott, amint a távol~homályból~gyémántosan aláfoly,~
24   13|                   haza.~Egy tenger lett a távol,~     és tenger szívem panasza. ~
25   13|                 Nyugodt mezőkön egymagába távol~nyitott szemmel jön a Viráglovag,~
26   13|              kalap. ~Múlt éjjel a gazdája távol~tűzben, viharban elesett.~
27   14|                   Álom~Álmodtam, álmodtam~távol Ázsiáról,~messze Ázsiáról,~
28   14|                  álmodni~messze Ázsiával,~távol Ázsiával,~ragyogó napfényben,~
29   14|              szelídeden elszunnyadott. ~S távol egy ócska viskó állt maga,~
30   14|                Boszporusz tündére, messze távol,~te védted az öregapám,