Rész
1 1| Egyedül~Magam vagyok, rám hull a végtelenség,~
2 1| meghalok, százszor megújhodom. ~Magam vagyok a poklom, az erem
3 1| s hideg borúval bámulom magam,~mint a vasúton az első
4 1| Álmodom talán?~Látom magam és elcsodálkozom,~minden
5 1| hol nappal-éjjel küszködöm magam,~s aranyt túrok körömmel,
6 1| vihar cibálja a vadont. ~Magam vagyok s megyek tovább,
7 1| fut, rohan felém. ~Látom magam. Perc múlva fölkelek,~sápadtan
8 2| ajakam,~és sírok, szégyelem magam,~és lángvörös lesz a világ,~
9 2| görbe szemmel,~úgy felkötöm magam a városerdőn,~vagy revolverrel,
10 2| egyszerre roppant sajnálom magam,~s én is szepegve suttogom: "
11 4| most.~ A téli éjbe magam siratom.~Gyertyát ide! A
12 4| Nem szeretnek.~ Magam se szeretem. ~Tükör visszfénye
13 4| csókoló piros szám -~ magam húzom rátok a szemfedőm.~
14 4| Gyűlölöm magamat~Hogy gyűlölöm magam! Mindig csak Én!~Változva
15 4| éjjel~"Nézd, istenem, milyen magam vagyok,~mily egyedül e roppant
16 4| reggeli pipát.~ Magam vágnék neki.~Ó pesti udvar,
17 4| szöges-örvül, vezeklő-övül~magam köré kötöm keserü tested.~
18 8| ködnek, a könnynek,~ha néha magam köszönök még,~már sokszor
19 8| innen mégis: ámen.~ Magam ura, én tettem ezt. ~Szörnyű
20 8| és nyila.~Néha úgy keltem magam ellen,~ mint egy cudar
21 9| halál televényén,~névtelenül magam is, mert errefelé ki sem
22 10| szemtelen gyorsasággal,~hogy magam is megijedtem.~Guten Morgen!
23 12| már kisfiam kacajja,~állok magam.~A múltba nézek és előre,
24 12| mérgekkel olykoron~vertem magam füstös-boros toron,~mindig
25 13| a gyenge s bűnös,~búmnak magam vagyok oka,~én büszke voltam,
26 13| mindenki őrült,~vagy csak magam vagyok bolond?... ~1906 ~ ~
27 13| csikorgva,~míg sorvadok magam tovább...~Hegyek, örök hegyek!~
28 13| tüzemnél melegedsz te,~ s magam rongyokkal takarom. ~Od'
29 13| címszalagokról,~megmérgezem magam a patikáknál,~s egy reklámágyon
30 14| bankra rátenyereltem,~s magam telenyertem. ~* ~Friedrich
|