Rész
1 1| jól tudta már, hogy ott nincsen remény,~a borzalomba lelkét
2 1| vezérel. ~Ó, mert nekem nincsen Beatricém!~ ~
3 1| semmibe.~Ez az a seb, amelyre nincsen ír se,~ím ez az út, melytől
4 1| s sok azt hiszi, valóba nincsen,~és gyűjti a kincset hamar -~
5 1| a díj azé, aki akar! ~Nincsen veszély, mely összerontson,~
6 1| hirdeted mosolygva szerte,~ nincsen tenálad boldogabb. ~Nem
7 2| dajka -~kasza van a kezében, nincsen ajka,~és fondoran vigyáz,~
8 7| egyre fúj.~Azt mondja, nincsen semmi új. ~Nincs semmi új,
9 7| merte,~az élet szent és nincsen nála szentebb. ~Felétek
10 8| hogy portámon és a szivembe nincsen~semmi gonosz. ~Mert nem
11 8| megindulást köszönteni. ~Még nincsen itt. De jön. Hajrá a reggel.~
12 9| nagyvilágon más számomra nincsen,~a gazdag föld bőséges útjain. ~
13 10| szólni nem ízléses.~Meg aztán nincsen is időnk.~De hogyha majd
14 10| Miért hazudja azt, ami nincsen? ~Lángot evett~s ábrándokkal
15 11| Miért hazudja azt, ami nincsen? ~Lángot evett~s ábrándokkal
16 12| mint az űr, te lélek,~s nincsen füled sem, látod, én eretnek,~
17 12| hogy szóljak erről-arról, nincsen ok,~gyakran mosolygok, többször
18 12| kő-iszonyatját,~s szól: "ez van", "ez nincsen",~"ez itt az igazság", "
19 12| nagyobb bolond énnálam nincsen itt,~bölcsebb a züllött
20 12| futnék, ámde hová lehet?~Nincsen menekvés, zörgetek esztelen,~
21 12| Nézd csak, tudom, hogy nincsen mibe hinnem,~s azt is tudom,
22 13| álmot egy régi ágyba,~de nincsen út, mely arra vinne már, ~
23 13| a perc viharja,~számomra nincsen béke már.~Akár a csúcsra~
24 13| függönyre rámeredtek?~Itt nincsen ágy és nincsen asztal,~terítve
25 13| rámeredtek?~Itt nincsen ágy és nincsen asztal,~terítve hófehér
26 13| És a miénk csak az, mi nincsen. ~Mégis ti kértek, dús halandók,~
27 14| Föld ölébe tesszük.~Nincsen többé köztünk,~ S mi
28 14| mameluk fiam s hallgass. ~Nincsen haszna a panasznak,~a főrendek
29 14| éjszakába te vezéreled. ~Nincsen vigasztalás a te honodban.~
|