Rész
1 1| halottak közt, örökre élnek.~Nagyon soká merengtem így az égen,~
2 2| hajnalba már - csiklandozós nagyon -~új zene veri furcsa ablakom. ~
3 2| megkérem őket,~hogy tégedet nagyon szeressenek,~és értsék meg
4 4| szerelmes árnyak,~kiket nagyon megvert az isten.~ ~
5 8| szerettem,~és hogy szeretni fájt nagyon.~Verjétek a jobb és bal
6 9| Én nagyon sokakat szerettem~Én nagyon
7 9| nagyon sokakat szerettem~Én nagyon sokakat szerettem,~
8 9| halottjait némán temette,~én nagyon sokakat szerettem,~
9 9| koporsóm közt ivel.~Az élet az nagyon rövid~de, jaj, oly lassan
10 9| elefánt. ~Mért sírsz olyan nagyon halkan fiam?~Jobb lenne
11 10| harapjon. Sokat szenvedett nagyon.~Kevés öröme volt. Megcsalták,
12 10| félelem vezetett,~mert féltem nagyon, hogy meghalok, s a sötétben
13 10| rövid az élet? Hosszú az, nagyon hosszú,~ki-nem-várható utazás,
14 11| rövid az élet? Hosszú az, nagyon hosszú,~ki-nem-várható utazás,
15 12| személyesen - s ilyenkor~nagyon soká fáradtan néz az ablak~
16 12| Úriasszony ~Negyven kiló s nagyon boldogtalan.~Szemöldökét
17 12| a tragédiáját~s szánják nagyon. Ő a bús úriasszony.~Ha -
18 12| független. Beteg szegény.~Nagyon beteg. Húsz toalettje van,~
19 12| közöttünk. Áldott, szende lélek.~Nagyon szelíd. Krisztus-szakálla
20 12| nem szabad.~Olykor, mikor nagyon fáj, félrenézünk,~szájunkon
21 13| csókolóztam,~de akkor is nagyon szerényen:~álom-reményt,
22 13| Ha egykor bosszantott nagyon,~de most babérjuk meghagyom,~
23 14| magát megójja,~ Oly nagyon beteg." ~Hagyjatok magamra,
24 14| Ó, ismerem e várást én nagyon jól!~Hogy egykoron száműzetett
25 14| drágám,~olcsó vagyok.~A csók~nagyon meleg, nagyon jó, hogyha
26 14| vagyok.~A csók~nagyon meleg, nagyon jó, hogyha drága,~de jobb,
27 14| de énnekem már,~hidd el, nagyon nem érdekes. ~3 ~Előkelő
28 14| tegnap Devecseri,~jaj de nagyon bevacsorált. ~Endresz ~Támadnak
|