Rész
1 1| Nyílt homlokú bűn, hősi, kemény, igaz,~erényt pirító, tisztakezű
2 1| kiszállni rozzant alkatából,~s kemény falába ütköztél örökkön. ~
3 1| tétova~s a harcban edzett két kemény vitéznek~lelkébe megjelent
4 1| Mar a hideg szél és a fagy kemény,~nagy hópalástban áll vén
5 1| orgonáló zajt kavar~negyvenezer kemény, vitéz magyar.~
6 2| Oly hallgatag,~akár apám kemény és sárga arca~egy fekete
7 3| hulljon le róla a kemény lakat.~Pörögjenek most gyorsan
8 4| szemfedőm.~Dacos nyakam, - kemény, fiatal vállam -~
9 4| édes föld alatt~feszes, kemény vigyázz-ban és meredten. ~
10 7| árnyakat borítsz fölébe,~mint a kemény halál. ~Hiába bújok el a
11 8| bús éjeken,~ő vert ilyen kemény ütéssel,~a nagy, a vak,
12 8| kardpenge oly~éles, határozott, kemény,~s uruk sóhajtva néz reá,~
13 9| nincs remény,~az élet az kemény, kemény,~én száz mérföldre
14 9| remény,~az élet az kemény, kemény,~én száz mérföldre estem. ~
15 10| magyarral,~ármánykodással vagy kemény agyarral~irtok a földön
16 10| hűvös, tiszta ékét,~művész, kemény, fényes lánggá faragd.~
17 11| magyarral,~ármánykodással vagy kemény agyarral~irtok a földön
18 11| hűvös, tiszta ékét,~művész, kemény, fényes lánggá faragd.~
19 12| komor kisebbség, szívós és kemény, ~elégedettek hangos lelki
20 12| várunk,~ezt rakjuk az égig, kemény szeretetből~és légi szavakból.~
21 12| erős neveddel~köszöntöm a kemény halált, anyám.~ ~
22 12| tökéletessé és tudóvá,~kemény, fájdalmas műremekké.~ ~
23 12| menekvés, zörgetek esztelen,~kemény kilincsen és vasajtón~koppan
24 13| tündököl,~és égre lázad a kemény ököl. ~Ki szolga volt, ma
25 14| könnyeket,~s szóltam: kövek, kemény kövek,~tudjátok-e, szeret,
26 14| vérestollú madár,~s zúgó fejem kemény párnámra hajtom: ~kitör
27 14| gombolyagot gombolyít. ~Jól ejti a kemény magyar szót,~de hogyha indulatba
28 14| mint a hattyú tolla. Mária~kemény, mint a gyémántkő. Mária~
|