Rész
1 1| más világosság nem kell ma nékem -~Cikázzatok, mint hajdanába,
2 1| bús ez a hajnali dalzene nékem,~a mozdony a néma mezőn
3 2| szeme.~Halkan beszél, csak nékem, soha másnak.~Fájó fejemre
4 2| beteg ember,~s azt mondta nékem, nemsokára meghal. ~A rét: ~
5 4| nekik csak egy az, ami nékem minden~és puszta szó. ~És
6 4| dalát verd,~hogy mindegy nékem, völgyek és hegyek,~és minden
7 4| voltál titok,~hogy voltál nékem ismeretlen oltár.~Úgy mégysz
8 5| hullámokat. ~Azt mondta nékem, ez a tenger,~s én integettem
9 7| markom,~könny.~Mert nem jó nékem, istenemre nem jó,~ez a
10 8| emeleten.~Áldott, aki a reggelt nékem adja,~ áldottak e bús,
11 9| elbeszélni nem tudtam, mi nékem -~ oly ájuló-mély bűvöletbe
12 9| búsan mondja szívem,~hogy nékem már a csillag is sötét folt. ~
13 9| rémlenek.~Festett az arcom nékem is~és szenvedés ez ékem
14 9| tenéked adni,~olyant, mely nékem kiskoromba tetszett,~hogy
15 9| olyan volt most a lámpa nékem,~oly hallgatag. ~Ádám fiunk
16 9| halkan fiam?~Jobb lenne nékem, bár kiáltanál,~de oly szelíden
17 9| újra az enyém,~megszülte nékem az örök csoda. ~Az életem
18 9| lezuhan~s a szív megáll. ~Jaj, nékem és neked,~jaj, jaj nekünk.~
19 12| amennyit magunkba,~mit nékem a hazugság glóriája,~a munka.~
20 12| ami barbár~nem kell soha nékem, semmi, ami bárgyú.~Nem
21 13| Ó, a válás tőled, édes,~nékem elviselhetetlen.~Most is
22 13| Nem egy szememre hányja nékem,~hogy változik a véleményem,~
23 13| a zörgés, durva csörgés nékem édesded zene,~altató szelíd
24 13| szép fehér tündéreid. ~Add nékem őket. Víg bohóc leszek,~
25 13| Maradj, maradj itt. Voltál te nékem~kamasz-dicsőség, szívdobogtató,~
26 14| Halkan ülj az ágyra... s nékem~Dald el azt, mit egykor...
27 14| csábít~Madame L.~Te kellesz nékem,~dadamell. ~Kétségbeesett
|