Rész

 1    1|        félj, ne félj, borúlj reám szelíden,~így tán nem fáj úgy e borzalmas
 2    1| virágtivornyában, gyönyörsikolyba~szelíden emlegette a halált. ~És
 3    1|      térségen által,~míg rámborul szelíden, áldva~a ciprusok hűs éjszakája.~ ~
 4    2|           bundája ott lóg,~prémét szelíden prémezi homály.~De elmegy
 5    2| tündérekbe hinni,~fehér csészéből szelíden~fehér tejet inni.~ ~
 6    2|      eljegyezte,~és most csak ül, szelíden, csöndben ül~virágai közt,
 7    2|           koporsópárnán. ~És néz. Szelíden, békült, tiszta szemmel.~
 8    2|      csöndesen a lábuk,~az életed szelíden elmesélem,~hogy megriadjanak
 9    4|            melyek belőle ömlöttek szelíden,~szájam haragra többé nem
10    4|           ne ijedj meg, jöjj elém szelíden,~bármily ijesztő nagy leszek
11    4|    magamban -~          tip-top - szelíden, csendesen.~S ha éjjel bántanak
12    7|          és nem láttam meg őt.~De szelíden rámhajolt és átfont,~altatódalt
13    9|          kihúnyt arcom fölmutatom szelíden. ~Ó csillagok, ismertek-e
14    9|          csak álmodó szemed nézem szelíden,~és hallgatom fuldokló,
15    9|           egy kerti széken~alszik szelíden feleségem.~A küszöbön fiam.
16    9|      alatt egy kerti széken~aludt szelíden feleségem.~A küszöbön fiam.
17    9|        volt kedves ingaóránk~mely szelíden járt az éjben, míg aludtunk,
18    9|           nap egy sort, lassan és szelíden,~hogy nemesítsen a rímes
19    9|      nékem, bár kiáltanál,~de oly szelíden pillantasz reám,~mintegy
20   12|        boldog. A korzón utánament~szelíden egy angyali detektív,~mint
21   12|   vöröslik a zeníten~és csillagok szelíden ülnek,~szemükben eleven
22   13|         holdfénnyel keltsd fel őt szelíden,~és mondd el, hogy az én
23   13|        áll a szürkületben.~Vár rá szelíden. A fény összerebben.~Seprőkkel,
24   13|         elfelejtett élet.~Lassan, szelíden, vádlón integetnek,~kis,
25   14|          s orgonák között~lobogsz szelíden, régi Bécs.~Csöndes, családi