Rész

 1    1|       majd segítek én,~a boldog őrült, ki mindent leront.~ ~
 2    1|         piheg,~s a titkos érzés őrült táncra kél:~borzadva, félve
 3    1| elcsendesül a lármás utca, tér,~őrült zsivajjal, nyargalászva,
 4    1|     éjszakáján~az útra bámul az őrült cigánylány~és nézi, jő-e
 5    2|           A napraforgó, mint az őrült~A napraforgó, mint az őrült~
 6    2|     őrült~A napraforgó, mint az őrült~röpül a pusztán egymaga,~
 7    2|       szóló.~Üstdob. Cintányér. Őrült, kába lárma.~Nagynéni-bókok
 8    2|           Rajtunk a szél, a vak őrült kalandoz. ~A pálmák: ~Mi
 9    2|     megrészegülő bíbor levelen.~Őrült menád - kavargó fürteidben~
10    3|         És néha vágtatunk, mint őrült tengerészek,~recseg-ropog
11    4|       szörnyü dermedet~s valami őrült ismeretlen átok.~Nem féltek-e
12    4|   bandzsal középkori szenté,~ki őrült és az Istenbe szerelmes.~ ~
13    8|      sír. ~Ó, vad szerelmese az őrült morfiumnak,~adj ágyat most
14    9|        átkozott~bonc és cseléd,~őrült dalom~ordítom itt,~a fájdalom~
15   10|    anyagát~habzsoltam, áruházak őrült~mozgólépcsőin zakatoltam.~
16   10|                   Indulatszavak~Őrült pillanat gyermeke: ember,~
17   11|                   Indulatszavak~Őrült pillanat gyermeke: ember,~
18   12|  szükségességből." Közveszélyes őrült.~Nem önveszélyes. Hisz magának
19   12|     törne barbár~dühébe sokszáz őrült forradalmár~egy óriás üvegkereskedésben. ~
20   12|       fagyottan.~Mert idegen és őrült az egész,~de nyájas és rokon
21   13|           Mondjátok ó, mindenki őrült,~vagy csak magam vagyok
22   13|      kínkeresztre,~és kalapáló, őrült szíveink~riadt tusakvással,
23   13|    halotti fátylát~     harapom őrült éjszakán. ~Od'adtam néked
24   14|        ez a mécses,~mely serceg őrült vészes éjszakán.~Minden
25   14|      lángoljatok s evezzetek~ti őrült nők virágos bárkákon,~kacagjatok