Rész

 1    1|       mind kétségb'esve nyujtják égre karjuk,~hol a szobák vak
 2    1|         a tücsök,~a bús mezők az égre lehelik~nehéz tüzök. ~Valami
 3    1|        erőbe forrva~kiszáll s az égre lánguszályt röpít. ~A róna
 4    1|         ifju népre mindenütt,~az égre hitlenül könnyezve néznek,~
 5    1|       kinyílnak,~a sárga hold az égre lép~s halkan kigyúl, mint
 6    1|    otthon,~a fénykoszorús nap az égre kele.~Jó édesanyám hivogat,
 7    1|         örvénytekbe dőltem,~s az égre nézett könnyező szemem,~
 8    4|           fülem,~és egyre lázad, égre hördül~          sok vérpiros,
 9    7|       már,~akkor a szemek föl az égre néztek,~s úgy állt a szív,
10    8|       végtelent ittál s a lelked égre lázadt,~majd összetörted
11    9|      daloltam, ki kisgyermekként égre kelt,~most éneklem húsz
12   10|     szemem,~fölvágom ereim, s az égre szökik föl~piros csobogással~
13   10|          igaz dalt megtalálva~az égre sírunk, gőgös, néma hattyúk. ~
14   11|     szemem,~fölvágom ereim, s az égre szökik föl~piros csobogással~
15   11|          igaz dalt megtalálva~az égre sírunk, gőgös, néma hattyúk. ~
16   12|          fölkiabálni rajongva~az égre, napra.~Aztán egyszerre
17   12| szemölddel,~föl-föltekintenek az égre,~ahol a hold tányérja zöldel~
18   13|       gyászosan meredtek~     az égre fölfele,~mint eltűnt isteneknek~     
19   13|      testünk fénybe tündököl,~és égre lázad a kemény ököl. ~Ki
20   13|       ívlámpa ég a kora hold,~az égre nézett, s eszelős dalokkal~
21   14| oszlopokban~          a borongós égre,~három pap könyörgött áldást
22   14|    szilaj emlékezetben~felzúg az égre kedvem,~hogy szinte könnyezek,~
23   14|         a kínok kínja vár. ~S az égre sírok föl, miért szerettem?~
24   14|         éjszakába,~és fölfelé az égre túrja útját,~s a rózsaszínű