Rész

 1    1|           ősi rejtély, ősi sejtelem,~amit ennen-kezemmel érezek,~amit
 2    1|          amit ennen-kezemmel érezek,~amit csodálva hallok en-fülemmel:~
 3    1|             néked azt a titkot,~     amit nekünk nem mert soha. ~Csókfergetegre,
 4    7|              beteljék felettem,~     amit számomra valahol kiróttak.~     
 5    8|           még mesélt felőled~olyant, amit mi álmodni se tudnánk,~mély
 6   10|           csomagold e batyuba,~abba, amit hoztam, s hagyd az úton
 7   10|               ami élet,~félreteszik, amit csak megérintett,~mint azt
 8   10|      beszélni,~mert észrevette ő is,~amit én észrevettem,~s megállapodtunk
 9   10| Gépírókisasszony~Ülsz.~Figyeled azt, amit hallasz, és a szavam~villámként
10   12|            sérthet,~nincs semmi sem, amit elveszthetünk. ~7 ~Igen,
11   12|           bilincs. ~Lelkem ha kérte, amit a sors~nem adott, ~Arany
12   12|            és szájukon is megrohadt, amit~adtam nekik, a csók. ~Nincs
13   12|         volna minden,~a jó, a rossz, amit a sors hoz.~Ennen-sebem
14   12|             s mérges altatókkal.~Az, amit írtam, lázasan meredt rám.~
15   12|         felettem,~s felém hajolt az, amit eltemettem~rég, a gyerekkor. ~
16   12|                      Ének a semmiről~Amit ma tartok, azt elejtem,~
17   12|              ma tartok, azt elejtem,~amit ma tudtam, elfelejtem,~az
18   13|            gondolat. ~Omoljon egybe, amit összeróttak~múlt századoknak
19   13|        közben~Hányadik cigaretta az, amit szivok?~Merre füstölög el
20   14|             te rémes,~másutt keresd, amit a sors ád.~Ölelj, de menj
21   14|           csak álom volt, csak álom,~amit a szél tovább üzött,~s tövis
22   14|         átcikázó, éles villanyáram. ~Amit mi alkotunk, az élet - árad,~
23   14|          lásd, mint~nem óhajtod néki amit magadnak, a~legnagyobb jót,
24   14|              non est disputandum... ~Amit elérni sose bír csók:~eléri