Rész

 1    1|     szerelmem,~s meggyújtod régi emlék~sírmécsit a szivedben. ~
 2    1|                 A határ felé~Úti emlék ~A februárnak messzefutó
 3    1|          Itt minden ifju s mégis emlék,~itt minden új s máris erő;~
 4    1|       Mátyást a hegy orma. ~Régi emlék újra kel még,~régi fullánk
 5    1|          Nem bánt a könnyü és az emlék,~     és nem sebez a fájdalom -~
 6    2|     tornya,~a kis ajtón - messze emlék~hullámozva, ringatózva.~
 7    2|         de visszahúzza újra ezer emlék.~Ezt zongorázta kisleány-korában,~
 8    4|    fejjel s láttam a vén kertet.~Emlék, minden emlék. Kedves és
 9    4|        vén kertet.~Emlék, minden emlék. Kedves és kegyetlen,~mint
10    4|        Ma semmi sincs. Ma minden emlék.~Mi földre sujtott, lengve
11    4|          örökre este - s szörnyü emlék -~meghaltak mind az istenek,~
12    8|           Micsoda ez a régi-régi emlék?~Dalolni és sikoltani szeretnék,~     
13    9|          ki őket, lelkem, még ma emlék,~holnapra rongy lesz, megcsúfolt
14    9| asztaluknál mások ülnek,~övék az emlék és a semmi.~Így tér a tékoz
15    9|          akár az örökre~elrohanó emlék, vagy mint a futó fiatalság.~
16   10|    faragott,~száztitkú, halovány emlék,~mely néha a fellegekig
17   10|         táncol hátra-előre,~mint emlék, útravaló, el-nem-múló ajándék,~
18   12|         vagy, mi van, te vagy az emlék,~     te vagy, ki küld és
19   12|  sikoltott rám az úton,~mint egy emlék, mint a múltból,~fény kiáltott,
20   12|       valami titkos, gyermekkori emlék~bujkál a barna és langyos
21   12|       kétes a vigasz. ~A kancsal emlék szépitsen tovább,~mint hold,
22   13|         s ház ragyog. ~Száz édes emlék ébred újra:~a drága múlt,
23   14|          ne lenne bár drágább ez emlék~neked, mint eldobott vasút-jegyed! ~