Rész

 1    1|         szürke árnyin át,~     amíg bezárom csendesen az ajtóm,~
 2    1| szenvedéseimben,~vagy bámulok, amíg legyűr a vész,~mint a hajós,
 3    1|       álmodom új lét felől. ~S amíg a harcporondra gyász nyom,~
 4    1|       dagasztja tűz-haragja,~s amíg a kürthang a tájat bejárja,~
 5    1|  színes lámpák közt botorkál~s amíg fanyar köd száll oda,~eltűnik
 6    1|       kuszált, sötét hajuk. ~S amíg a kurjantások árja zúg,~
 7    1|    percet édes szóval ütni el,~amíg a tél a megfagyott mezőket~
 8    1| gyűrü-fonásu hajadnak éjét. ~S amíg kigyúl a virradat a mezőn,~
 9    1|        nézett könnyező szemem,~amíg a többi turkált lenn a földben. ~
10    7|  zavart szemekkel~     néztem, amíg továbbvágtatott,~mint aszfalton,
11    8|        napkeletnek,~és várnék, amíg elfelednek.~ ~
12    9|  dalolok, egészen és betelten,~amíg az élet záporozva hull rám,~
13   10|        emberek,~ha láttok itt, amíg dülöngök,~rendkívül-furcsa,
14   10|       vígan lakomáznak.~Várni, amíg kínálnak, letelepedni~rakott
15   12|    vigyázok réveteg szemekkel,~amíg e tarka zsibvásárt csodálom,~
16   12|  ingaóra lassan üt. Teázunk,~s amíg ropogtatom velük a kékszem,~
17   12|   kacér mosollyal ebben,~aztán amíg vad paripái futnak~a farsangosan
18   13|  tornyok~     Félek titőletek,~amíg az éjbe bolyongok,~     
19   14|    zordonul~s büszkén vesz el, amíg a víz lenyomja,~mert rája
20   14|     ujjong, a cenk sáppadoz,~s amíg a jeltűz gyúl az ormokon,~
21   14|      vérezve szólok: győzelem,~amíg bilincset raksz reám. ~Győztél
22   14|         A fekete asszonyhoz~1 ~Amíg dühös, rengő tusáktól~porzik
23   14|     folyjon el a lángár~addig, amíg viasszá nem aszom,~de törjön