Rész

 1    1|     szolgád,~ints, és ha kell, én meghalok!~Én, én a bölcs... én, én
 2    1|           a szivembe vert kés,~ha meghalok, százszor megújhodom. ~Magam
 3    1|            valami súgja, hogy még meghalok ma,~és futni vágyom bőszen,
 4    1| maradjatok itt és beszéljetek,~ha meghalok! ~Tibennetek él lelkem jobb
 5    1|           be meghült homlokom,~ha meghalok!~ ~
 6    2|         éjfélt,~ha majd egy éjjel meghalok,~ha egyszer én is meghalok.~ ~
 7    2|        meghalok,~ha egyszer én is meghalok.~ ~
 8    2|          lesnek a zsalukból,~s én meghalok, ha egyszer odanézek.~ ~
 9    9|         Nem félek én,~mert hogyha meghalok, ezerszer élek én,~és szép
10   10|          meztelenül legyek, amint meghalok. ~Nyugtalanok az én reggeleim,
11   10|          is időnk.~De hogyha majd meghalok egyszer,~s egy csillagon
12   10|          mert féltem nagyon, hogy meghalok, s a sötétben kiabáltam~
13   10|           nem hiszek semmiben.~Ha meghalok, a semmi leszek,~mint annak
14   10|     százszor-szent gyávaságom,~ki meghalok, az életért zokogva,~mint
15   11|           nem hiszek semmiben.~Ha meghalok, a semmi leszek,~mint annak
16   11|     százszor-szent gyávaságom,~ki meghalok, az életért zokogva,~mint
17   12|     Könyörgés az ittmaradókhoz~Ha meghalok majd, mélyre ássatok~gyarló
18   13|        üdvét,~és azt hiszem, hogy meghalok... ~2 ~Legyen tiétek a valóság~
19   13|    elhiszem,~most már tudom, hogy meghalok. ~Apám, teremtőm, istenem,~
20   14|           senyvedezve~     Lassan meghalok. ~3 ~Nem hiszek már, Ella
21   14|      zihál beroskadt mellem,~     Meghalok, temess el!~Hogyha majd
22   14|         mely életemre~odafest!~Ha meghalok, mondjátok siromnál:~Budapest.~ ~