Rész

 1    1|      lantomon a húr,~míg fönnröl a lágy, kék azúr~szelídeden simúlt
 2    1|         betegszobám. ~Haló sugarad lágy ezüstje~hintsen vigasztaló
 3    2|      nyugodtak.~Ez székely, az meg lágy és bús magyar.~Dülledt szemekkel
 4    2|     tompitott tüze,~s egybeolvad a lágy félhomállyal. ~De folyosónk
 5    4|       Piros a síró égnek arca,~s a lágy eső vígan pörög le,~mint
 6    4| Vénasszonyok nyarán~A ég törékeny, lágy üveg most.~A napra tartjuk
 7    7|           testem pihen~a hálófülke lágy,~párnázott mélyiben.~Lehet,
 8    8|        mondotta: jó,~áldott halál, lágy takaró. ~Én mondtam: édes
 9    8|          amely puha volt,~az álmok lágy párnája volt,~s nem ismeri
10    9|           mérges bogyó,~te édes és~lágy, szörnyü te,~kétségbesés~
11    9|        ember, karomon a gyermek,~a lágy gyümölcs. ~A kar, a kar,~
12    9|      Szivembe húsz év gazdagsága s lágy,~édes-halálos méz: a vágy,
13   12|        aranyborából,~ó régi rózsa, lágy aróma,~ó Róma, Róma, Róma,
14   12|         családi fészek,~a szájakon lágy, álombeli mézek,~s amint
15   13|            kezébe korbács,~csípője lágy, szelíd bokája formás,~     
16   13|      gyenge, álnok,~akassz a fákra lágy ezüst csipkét, tűzszínű
17   13|         szél, szél, szelek zenéje,~lágy, altató, halk temetői dal.~
18   14|            Szerenád~A kormos égből lágy fehérség~szitálja le üres
19   14|            Szárnyáról olvadt már a lágy burok,~és léghasító tolla
20   14|         bízva-bízva némán nézdelém~lágy, gyöngyvirágszagú sötét
21   14|            szerelem. ~Párnád olyan lágy, mint a síri párna,~koporsód
22   14|           édesség, a fönség. Mária~lágy, mint a hattyú tolla. Mária~