Rész

 1    1|     künn a mezőkön fojtogat egy átok. ~Benn várom az örök virágtavaszt,~     
 2    1|                             Egy átok~Míg én zokogva elrobogtam,~
 3    1|    szivemre kő gyanánt hull~egy átok. ~Romlott szivem vérével
 4    1|     húzva húz vadul felétek~egy átok. ~Fulladva és lihegve hordom,~
 5    1|      reám kacagnak a leányok,~s átok ragyog égő szemükben -~     
 6    1|        égő szemükben -~     egy átok. ~S sír felé húz e nehéz
 7    1|         vár reám, mint~     egy átok. ~Sokszor hörögve ágyra
 8    1|   belésüvítem a sötétbe:~     Ó átok!~ ~
 9    1|       csókból,~     kin nem fog átok, néma vád,~te, akit minden
10    1|      tér,~hol a barátság színes átok~s gyűlöletes magyar ember
11    4|         valami őrült ismeretlen átok.~Nem féltek-e egészen magatokban,~
12    7|         hogy most, mikor könny, átok és jaj éget,~őrjöngve az
13    8|       fekszik árván,~fölötte az átok, mint fekete szivárvány,~
14    8|      most szivembe, ahol minden átok,~világot gyújt és nyújt
15    8|      Alvó szemében megholt, égi átok.~     Békébe fáradt bánat
16    9|     egyre nőtt az ár és nőtt az átok,~s mint járvány-cédulák
17   12| Cigányzene, holdfény, bor, régi átok,~ábrándozó lányok, nyájas
18   13|        de él egy nő, kitől baj, átok~nem szállt reám, akit szerettem,~
19   13|      eljövünk mi, s elcsitul az átok.~Egy szőke ősszel, szőke
20   13|       látta senki még,~kő-arcuk átok, szépségük betegség. ~Egy
21   13|    Belátva, hogy az élet puszta átok,~nem vonszoltátok terheit
22   13|         hét lusták éneke~Minden átok, minden álom.~Öleljük kemence-odvunk,~