Rész

 1    1| senki más. ~Bimbózó testéről ilyenkor~     lehullt a suttogó lepel,~
 2    2|     vagy csöndbe vacsorál...~Ilyenkor látom otthon s páholyában,~
 3    2|     virrasztva sírok éjjel. ~Ilyenkor kimegyek.~          Az udvar
 4    2|    fojtott a naftalin-szag. ~Ilyenkor elfutottam a szobámba~az
 5    2|     De néha csupa sejtelem. ~Ilyenkor elhal a vér éneke~és minden
 6    2|                              Ilyenkor a szobánk, mint a sziget,~
 7    2|      szobánk, mint a sziget,~Ilyenkor a szobánk, mint a sziget,~
 8    3| halálosan magunkba merülünk.~Ilyenkor az ágy hófehér mezőin~          
 9    4| szavukra ébredünk.~Hogy zeng ilyenkor a vad éjszaka,~hogy jajveszékel
10    4|  izzadt gallérban,~rekedten. Ilyenkor a ködben beteg képeket,~
11    9|      lenge fodrát fodrozom. ~Ilyenkor aztán, elhagyott vasárnap,~
12   10|      Mily zűrzavaros az élet ilyenkor~s milyen sötét.~Láttam feketét,
13   10|  ifjú. ~Gyermek vagyok én is ilyenkor,~csupa kezdés,~nyugtalan
14   10|  kávéház körülöttünk.~Máskor ilyenkor vártuk, kavarva feketénket,~
15   11|  ifjú. ~Gyermek vagyok én is ilyenkor,~csupa kezdés,~nyugtalan
16   11|  kávéház körülöttünk.~Máskor ilyenkor vártuk, kavarva feketénket,~
17   12|      nevét - személyesen - s ilyenkor~nagyon soká fáradtan néz
18   12|  milyen szegényes, elhagyott~ilyenkor innen a Logodi-utca,~ahol
19   13|     terra incognita volt.~De ilyenkor dalolt, mint árva pinty,~
20   13|      élet vad, csikói kedve.~Ilyenkor aztán este - s délben is -~
21   13| holdfény, mint a verőfény,~s ilyenkor újra forral, újra hűt. ~