Rész

 1    1|    által velőmön~ott az öröklét hűvös csarnokában,~mig az özönlő
 2    1|         gomolyba,~amerre nézel, hűvös, büszke pompa,~nyujtózkodó,
 3    1|    szemekkel,~s ritkán találunk hűvös árnyra már. ~Az ég fakó,
 4    1|       az egér. ~Fülünkre húzzuk hűvös paplanunkat,~pillánk nehéz,
 5    1|     mákvirág ég,~és rám terítik hűvös leplöket.~ ~
 6    1|   morajjal zúg a gyengülő ajak,~hűvös nedűt kiván a láz-kinozta
 7    2|       Ők nevetnek, integetnek~a hűvös templom bűvös öblén,~és
 8    2| félhomállyal. ~De folyosónk oly hűvös és üde,~akár a mély, sötétlő
 9    2|   tavaszig sírtak,~s nyomukba - hűvös, józan, őszi tömjén -~halálosan
10    4|        mintha koporsó szoritna,~hűvös szemfedő takar el~és jól
11    4|         megbotlok az útban,~s a hűvös, vékony, őszi holdfény~szétázott
12    7|      Hideg~Furcsa est ez, néma, hűvös,~a szobákban újra bűvös~
13   10|       békét,~s hogy meg ne unja hűvös, tiszta ékét,~művész, kemény,
14   11|       békét,~s hogy meg ne unja hűvös, tiszta ékét,~művész, kemény,
15   13|        köd-élet,~bús távoloknak hűvös pátosza. ~1907 ~ ~
16   13|        halotti csendbe.~Szemére hűvös mámor szálldogál.~Poharát
17   13|      lenn a sírba jó,~a mély, a hűvös sírba jó.~A csókja tűz,~
18   13|    gyönyörbe zengő, zöldhomályú hűvös erdő~oly nyugalmat sosem
19   13|    délben is -~a padláson, vagy hűvös félszer alján~a konyhalétől
20   14|     láng a kéklő égben eltünik,~hűvös avar zúg az erdőknek öblén,~
21   14|                         Idill a Hűvös völgyben~A lombokon vonagló