Rész

 1    1|         Meglát-e majd a sok ősz, agg alak?... ~A nyári éj sötét,
 2    1|        szennyes, dohos vacok,~az agg a vályogot könnyezve gyártja~
 3    1|          s roskadva dőlnek le az agg vitézek,~zokogva, átkozódva
 4    1|          tömegben,~kőtrónusán az agg Arany.~Körötte sok korcs,
 5    2|       kopott már,~és lóg és leng agg bársonya.~Az ablakokon át
 6    6|          Asztmás, uzsorás, béna, agg,~cammog a vonat hallgatag. ~
 7    7|     bölcs volt,~szobája, mint az agg papok szobája,~a szekrényben
 8    8|       testvéreim,~sok férfi, nő, agg, kisgyerek,~elromlott, szent
 9    8| öregapóként ült nagy trónusán~az agg király, mi kávéztunk Budán,~
10    9|       bűvös, ifjú csemeték,~mint agg, szakállas remeték~mindig
11    9|         időben,~mint matuzsálemi agg, a mulás avarában egy ősfa,~
12   12|       nem fiatal nekem ő, nem is agg ő, -~csak édesanyám, akit
13   12|        és éji láz,~s mint nyafka agg, gyáván sopánkodom:~"Vigyázz,
14   13|       olyan volt, mint egy lomha agg,~hogy bóbiskolt a bús homályban~
15   13|          hetvenévest,~káromkodó, agg szájának dicsőség.~Föld,
16   14|        Platon mosolygós, csöndes agg vala. ~S amint egy őszi
17   14|       szőve.~Mosolygva nézett az agg bölcs előre,~eltűnt előtte
18   14|       Zugligetet. ~Olykor néhány agg nénihez megy,~és hangzik
19   14|         be rongyos ágyatokba,~az agg költőnek adjatok helyet.~ ~
20   14|        nem miként a régi, mámis,~agg költészet, mondhatom.~Hetyke,
21   14|     félteke,~hogy féltek-e? ~Egy agg póttartalékos sóhaja ~Mit