Rész
1 1| meghalt már a tegnap. ~Múl az idő, s csak állok tétlen én,~
2 1| és az óra áll.~Az illanó idő szívdobbanása~remegve lüktet
3 2| és kerekek között,~a bús idő robog fejem fölött,~és a
4 2| állok, s néha mintha~az idő szárnya csapna rám.~Bámullak
5 2| hirtelen megállott,~állt az Idő.~ ~
6 5| olyan vén volt, mint az idő,~a hangja távoli s merengő,~
7 9| tinektek, emberül. ~Kit az idő új szóra költ,~dalolj szivem
8 9| többé, ~hogy vési a szobrász idő~a búsító, a békitő~arcotok
9 9| dél, se délután, csak egy idő volt:~a nagy virrasztás.
10 9| garádics~vén düledék kövein. Az idő rohanása is állott.~Bűvös
11 9| porokba gurult már.~Annyi idő múltán, új gond közepette
12 10| homloka lüktet.~lázas az idő. ~Nem is tudom, mi van velem.~
13 10| homloka lüktet:~lázas az idő.~ ~
14 11| homloka lüktet.~lázas az idő. ~Nem is tudom, mi van velem.~
15 11| homloka lüktet:~lázas az idő.~ ~
16 12| vonatok rohannak,~fut az idő, lelkembe ne kutass,~lásd
17 13| hegyen,~hogy majd ha eljön az idő, legyen~a sebre fű. ~Tavaszi
18 13| Megvárta, hogy a nagy idő letelt-e,~s most fölremeg~
19 13| dob, kész a leltár. ~Az idő hiába dorgál,~köztük mindíg
20 14| száműzött szegények. ~Száll az idő. Percek, órák, napok?~Ki
|