Rész

 1    1|        a hang,~s én sáppadottan fekszem itt alant. ~A föld szorít,
 2    1|     nézni erre,~hogy élek-e - s fekszem, mint egy halott.~ ~
 3    1| rengeted porom. ~A föld keblére fekszem én,~a földre, jó közel.~
 4    1|        Zokogva már hülő keblére fekszem,~s elsírva ottan legnagyobb
 5    1|         barátotok halott?~S míg fekszem ott, deszkák közé gyötörve,~
 6    1|         délután... Betegágyamba fekszem,~     künn sárga napfény,
 7    1|         délután... Betegágyamba fekszem,~     künn sárga napfény,
 8    2|   szalmán,~és minden este korán fekszem én,~s akárhová megyek, mindig
 9    4|          Mezítlen mellel földre fekszem~s kacagva talpra ugrom újra,~
10    7|       érzem.~Reggel hideg ércen~fekszem. ~Birkózzak a holddal?~Sötét
11    7|     tisztán és fényesen a sírba fekszem.~ ~
12    7|    fillérnyi kincsem~s a földre fekszem, ha kell, bizonyisten~most.~ ~
13    8|                Lángok között~És fekszem itten betegen.~Ágyamra fény
14    8|        halk permeteg. ~A földre fekszem s bámulom a fákat,~     
15    8|    leeresztjük a rolót. ~2 ~Úgy fekszem itten most az ágyon,~     
16   10|  mindketten megöregedtünk,~s én fekszem az ágyban,~ő meg hitetlenül,~
17   11|  mindketten megöregedtünk,~s én fekszem az ágyban,~ő meg hitetlenül,~
18   12|       önimádat büszke heverőjén~fekszem nyugodtan, s a paplanomra
19   14|   Fénytelen szemekkel~          fekszem hangtalan,~     S mint két
20   14|      jár. ~Estenden elcsüggedve fekszem,~reggel sötéten öltözök,~