Rész

 1    1| merevült a gyász-fán. ~Egyik te voltál és a nagyobb, dicsőbb~ő
 2    1|      lopta titkos lelkedet. ~Te voltál leghivebb barátja~     s
 3    1|           Szeretlek! Ámde akkor voltál legnagyobb,~hogy a teren
 4    4|     szeretem. ~Tükör visszfénye voltál, álmok árnya,~          
 5    4|         kedves, s nem tudod, ki voltál,~álarcodat magadra szoritod,~
 6    4|         s nem tudja senki, hogy voltál titok,~hogy voltál nékem
 7    4|         hogy voltál titok,~hogy voltál nékem ismeretlen oltár.~
 8    7|       feledd, hogy gyermekpuska voltál~egykor az ő kezén, s ha
 9    9|      sorsnak, hazának, ~te álom voltál és regény,~poros hársfája "
10   12|      múzsa,~ki hajdanán oly üde voltál,~akár a rúzsa,~fested magad,
11   12|    ahogy illet ez,~mert köznapi voltál te mindég,~mint a verőfény. ~
12   13|          mi a bú? ~Te, ki sosem voltál magadban,~     ha a sötét
13   13|        merengve: ~"Véres játéka voltál a gonosznak,~mindíg fekete
14   13|   ábránd-lepkét sosem űztem.~Te voltál barátom,~álmodóknak éji
15   13|       mese-kútnál. ~Te az enyém voltál, enyém,~én is veled aludtam,~
16   13|      rám a vér és a zsarát. ~Te voltál a menyasszony,~s csókoltad
17   13|        még.~Maradj, maradj itt. Voltál te nékem~kamasz-dicsőség,
18   14|                      is visszás voltál,~(tele betüs,.........................