Rész

 1    1|      áll egy szörnyü csontváz. ~Úton ~Tovább, tovább! De hallga
 2    9|         hogy megállott,~     az úton elmaradt, lekésett,~ő úgy
 3    9|       ha ment az erdőn, ment az úton~     ketten mentek: az élet
 4    9|        a kórházi fák. ~A hosszú úton könny van és szemét.~Vér
 5    9|    fölszegett fővel, hihetetlen úton,~nagyszerü hittel.~ ~
 6    9|      szó,~s vittem magammal. Az úton loholtam,~hol annyi arc
 7    9| tapodtat sem tehet a lábunk,~az úton, ahol most te tébolyogsz.~
 8   10|         amit hoztam, s hagyd az úton másnak,~hogy hősi-igazul
 9   10|         öreg karját,~vezetve az úton, a szívem kitágul,~s szívek
10   12|    sóskifliket rágcsálnak és az úton~léggömböket eregetnek kacagva,~
11   12|      Utókor ~Utókor?~Megyünk az úton s elfödi nyomunk a~futó
12   12| kiáltott,~fény sikoltott rám az úton,~mint egy emlék, mint a
13   13|       fordulattal~számlám gyors úton rendezvén,~megható és könnyű
14   13|          Anyám magába ballag az úton,~azon tűnődik, hogy esküvőjén~
15   14|       ablakodnál~a hófehér nagy úton át.~S amint megyek itt éji
16   14|          kék sugáru füst jő,~az úton egy-egy ember megy tova. ~
17   14|                                 Úton~Fagyos, hideg hajnal borong
18   14|         vakon,~és hogyha áll az úton egy ház,~mindig eszembe