Rész

 1    1| képzelet dicső gigásza,~a porba néked hódolok. ~Te vagy királyom,
 2    1|      nyugalmad,~koromsötét volt néked ez a börtön.~Vágytál kiszállni
 3    1|   szállt a vágy bora~s elmondta néked azt a titkot,~     amit
 4    7|         a bánat,~jaj. ~Kiszórom néked pár fillérnyi kincsem~s
 5    9|                        Úgy írom néked, kisfiam, e verset~Úgy írom
 6    9|      kisfiam, e verset~Úgy írom néked, kisfiam, e verset,~míg
 7    9|   reggelem.~Jer, hadd köszönjem néked, hogy enyém még~az élet,~
 8   12|        2 ~Nem vagy magad - jobb néked erre, hidd el,~sok furcsa
 9   12|  Kezében szomorú sár,~ezt hozza néked abból. ~Semmit se lát, ha
10   12|        részegség~Elmondanám ezt néked. Ha nem unnád.~Múlt éjszaka -
11   12| morzsolom szét.~Szóval bevallom néked, megtörötten~földig hajoltam,
12   13|              Lamentoso~Od'adtam néked mind a könnyem.~     (És
13   13|      éjbe könnytelen. ~Od'adtam néked ölelésem.~     (És most
14   13|   rongyokkal takarom. ~Od'adtam néked mind a csókom.~     (S most
15   13|       őrült éjszakán. ~Od'adtam néked mind a lelkem.~     (Van-e,
16   14|       anyja vagy te soknak,~kik néked a kéjről dadognak! ~Szeretlek,
17   14|      fájdalmad dijába~bút adnak néked, kit már sírlepel fed,~könnyek
18   14|        semmi Odolok,~piszok, én néked hódolok. ~Infantilizmus ~