Rész

 1    1|           ránkborul a csókos, halk magány. ~Egy más világ hűs rózsáit
 2    2|        gyógyszerész. ~Arcodon mély magány jegye.~Te félreültél,~hogy
 3    4|     éjszakán~ágyamra ül fásultan a magány,~és rámtekint és nézdeli
 4    4|             Ó elhagyottság, őrjítő magány!~Árnyékcsaták a szoba vén
 5    4|           árnyban~riadva koppant a magány,~decemberi, hideg magány.~
 6    4|           magány,~decemberi, hideg magány.~Bámultak a bezárt kapuk,~
 7    8| gyászkandeláberekkel,~     és holt magány kong árva tereken.~Ilyen
 8    8|       látott soha ember,~     ez a magány csak énvelem rokon.~Gázlámpasor
 9    8|                                  A magány papja~Itt a magányban újra
10    9|            buja jázminok. ~Fülledt magány. Halotti utcasor.~Füstöl
11    9|           barlangos ölében,~melybe magány szomorog s eltéved a benne
12   10|   átkozottan,~vissza se nézve.~Ó e magány a régihez hasonló,~mikor
13   12|           basszus. ~Félhat.~Köd és magány, halálos elhagyottság.~Ki
14   12|         volt ólmos ostorom,~mindig magány a mély monostorom. ~Vétkeztem
15   13|           sír mély nyugalma van,~a magány nyugalma van. ~Az imás gyönyörbe
16   14|          tömeg zajába elvész,~de a magány habtengerén szabad. ~Légy
17   14|              Légy csak magad te, a magány igazság,~szakítsd el az
18   14|         rám néz a csillagos, meleg magány.~Már azt hiszem, hogy látok